Élelmiszer & Éghajlat 

Alap

Az aszály fajtái

Három fajta aszályt különböztetünk meg, a vizsgált szempontrendszertõl függõen:

· Meteorológiai aszály: csapadék mennyisége
· Hidrológiai aszály: tározók vízszintje
· Mezõgazdasági aszály: növények számára hozzáférhetõ víz mennyisége  

Meteorológiai aszály

A meteorológiai aszályt általában úgy definiálják, hogy a csapadék mennyiségét egy adott helyen és idõben összehasonlítják az azonos idõszakra vonatkozó, hosszú idejû csapadékátlaggal. Ezért a meghatározás az minden területen egyedi.

A meteorológiai aszály a talajnedvesség csökkenését eredményezi, aminek majdnem mindig hatása van a termésmennyiségre.

Csak a csapadékcsökkenés objektív tényezõit tekintjük, nem vesszük számításba a víz csökkenését a tározókban, az emberi szükségleteket vagy a mezõgazdaságot

Az elmúlt három évtizedben a tavaszi csapadékmennyiség számos mediterrán országban csökken, ami számos problémát okoz az aszállyal, aminek az okát elõbb magyaráztuk (sûrûbb népesség, nagyobb vízigény).

Az 1951-2001-es idõszak alatt a csapadék Spanyolország legtöbb részén csökkent, különösen a középsõ és a déli részeken. Az aszály több embert érintett, mint minden más természeti katasztrófa a hasonló idõszak alatt. Több mint 6 millió embert érintett az aszály, amelynek legrosszabb éve 1995 volt.

Hidrológiai aszály

A hidrológiai aszály összekapcsolódik az alacsony csapadékú idõtartamok hatásaival a folyók, víztározók és a tavak vízszintjére. A hidrológiai aszályok általában a meteorológiai aszályok után jelentkeznek. Elõször a csapadék mennyisége, és némi idõvel késõbb a folyók és tavak szintje csökken.

Az aszály ezen fajtája befolyásolja a vízierõmûvekben az áramtermelést, szórakozást, ökoszisztémákat, ipart, városi területeket, öntözést stb., azaz minden olyan tevékenységet, amelyek a folyók, tározók, tavak vízszintjétõl függnek.

Mezõgazdasági aszály

Akkor fordul elõ, amikor bizonyos növény bizonyos idõben nem jut elegendõ hozzáférhetõ vízkészlethez. Ez az aszály nemcsak a lehullott csapadék mennyiségétõl függ, hanem megfelelõ vízfelhasználástól is. Képzeld el, hogy van egy csapadékszegény idõszak, és a vizet sem a megfelelõ módon használjuk öntözésre, vagy más tevékenységre, így a probléma még nagyobbá válik, mint elõtte volt.

A mezõgazdasági aszály magától értetõdõ a meteorológiai aszály után (mikor a csapadék csökken), de a hidrológiai aszály elõtt következik be (amikor is a folyók, tavak, tározók szintje csökken).

Fontos megemlíteni, hogy az aszályok hatásai különböznek az öntözött és a nem öntözött mezõgazdaságban. Az elsõ esetben a hatások általában alacsonyabbak, mivel ez a vízkészlettõl függ (tározók), így abban az esetben, ha nincsen csapadék, ezek a növények még kapnak vizet, a második esetben a növények közvetlenül függnek a lehulló csapadéktól, ha ez lecsökken, nem jutnak ahhoz a vízhez, ami szükséges nekik a túlélésre.

3. Csapadék és a mezõgazdasági termelés
Átvéve: “Libro blanco del Agua” Spain

Ez az ábra az évi csapadékösszegeket mutatja és a teljes mezõgazdasági termelést (öntözött és nem öntözött mezõgazdaságban) különbözõ években Spanyolországban. Láthatjuk, amit már más ábrákon is láttunk, hogy az 1995-ös év volt a legszárazabb. Azt is láthatjuk, és ellenõrizhetjük, hogy milyen alacsony volt a termés abban az évben.

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004