Nehéz definiálni az aszályt, mert a világ különböző területein mást és mást értenek alatta. Tudod, hogy a Földön különböző éghajlatok vannak változó jellemzőkkel, és elképzelheted, hogy az aszály nem ugyanazt jelenti mindegyik esetében. Egy nagyon száraz területen igen hosszú időszaknak kell eltelnie csapadék nélkül, hogy aszálynak tekintsük, másrészt például a trópusi területeken, egy hatnapos eső nélküli időszakot már aszályként vizsgálhatunk.
Az aszály definíciója így függ attól, hogy a Földön hol vagyunk, de ennyi elég? Nem igazán, az aszály definíciója függ az igénytől is, amit az emberek támasztanak a rendelkezésre álló víz iránt, ha vannak ilyenek. Meggondolandó, ha van egy alacsony csapadékú időszak, de senki sincs, aki vizet használna… mondhatjuk, hogy ez valóban aszály? Igen, mert a csapadék mennyisége az átlagos összegnél kevesebb, de ez a csökkenés senkire nincsen hatással. Másrészt, egy népes területen is lehet csapadékcsökkenés, ahol a mezőgazdaság nagy területet ölel fel… természetesen azt mondhatjuk, hogy itt aszály van, és ebben az esetben a következményei keményebbek lennének, mint az első esetben, mivel az ember szükségleteihez és a növényeknek is kell víz.
Akármi is a definíció, az nyilvánvaló, hogy az aszályt nem tekinthetjük kizárólag fizikai jelenségként, mivel függ attól is, hogy a mennyi vízre van szüksége a társadalomnak. Az aszály társadalmi hatásai a csapadék csökkenésének természetes jelensége és az emberi vízigény kapcsolatából származnak. Az ember megjelenése gyakran súlyosbítja az aszály hatását. A jelenlegi aszályok alátámasztják, a társadalmak érzékenységét ezen „természeti veszély” iránt.
Ezek alapján megérthetjük, miért vannak a Földnek olyan területei, melyek sokkal érzékenyebbek az aszályra (éghajlattól, mezőgazdaság típusától, vízgazdálkodástól… függően).
|