espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Óceánok
Alap
1. Óceánok és éghajlat
2. Óceáni tápanyagok
3. Fitoplanktonokból származó gázok
- Kéngázok
- Aeroszolok és az éghajlat
- Tengervízből származó gázok - 1
- Tengervízből származó gázok - 2
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
Haladó
     
 

Az óceánok

Alap

Aeroszolok és az éghajlat

Ha a dimetil-szulfid (DMS) bekerül a légkörbe akkor kölcsönhatásba lép más vegyületekkel és szulfát aeroszolokat képződnek (az aeroszolok egyszerű részecskék, vagy folyadékcseppek az áramló levegőben). Ezek a szulfát aeroszolok igen fontos szerepet játszanak az éghajlatunkban. Visszaszórják a napfényt a világűr felé, és megindítják a felhőképződést. Mindkét folyamat megakadályozza, hogy a teljes napenergia elérje a földfelszínt. Ez azt jelenti, hogy a szulfátok segítenek hűteni a Földet. 

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Mind a kéndioxid (SO2), mind a metán kénes sav (MSA – CH3SO3H) akkor alakul ki, amikor a DMS szulfát aeroszolokká alakul. A kéndioxid mind DMS-ből, mind a szerves tüzelőanyagok, mint a szén, égéséből származik. MSA csak a DMS-ből képződik, így az MSA jó nyomjelzője a tengeri kén kibocsátásának a légkörbe. A kéndioxid ekkor átalakul kénsavvá (H2SO4), így a DMS szerepet játszik a légkör savasságának szabályozásában.

Ez a kénsav képes reakcióba lépni az ammónia (NH3) gázzal, ami természetes folyamatokban a fitoplanktonokból szintén előállítódik, és ammóniumszulfát aeroszolok képződnek. Mind a kénsav, mind az ammóniumszulfát felhő kondenzációs magként szerepel, ami a felhőképződéshez szükséges (CCN). Ezek azok a részecskék, melyek felszínén a víz kondenzációja lezajlik, azaz elkezdődik a cseppképződés. Ezek szükségesek, hogy a felhőképződés elinduljon.

Tehát hogyan befolyásolja a DMS az éghajlatot?

 

1. A vázlat a tengeri forrásokból származó kén fontosságát mutatja. A DMS dimetil szulfidból áll, a legfontosabb ként tartalmazó gázt néhány fitoplankton faj termeli. CCN a felhőképződéshez szükséges cseppkéző magvakból áll, az aeroszolok kellenek, hogy a felhőképződés elkezdődjön. SO2 a kéndioxid gáz egy közbenső anyag a DMS szulfát aeroszollá való alakulásában. Szerző: Lucinda Spokes.

A Föld közvetlen hűtése

A szulfát aeroszolok közvetlenül képesek elnyelni, vagy szórni a napfényt, mielőtt az elérné a Föld felszínét. A minket elérő napenergia csökkentése révén az aeroszolok hozzájárulnak, hogy bolygónk hűvösebb legyen. Ez a hűtő folyamat valamilyen módon ellensúlyozza a széndioxid és más üvegházgázok melegítő hatását.

 

Az aeroszolok közvetett hatása

A felhőképződés kialakulásában és a kondenzációs magvak kialakításában betöltött szerepük révén a szulfát aeroszoloknak is van indirekt hatásuk az éghajlatra. Ha növekszik a felhők mennyisége és fehérsége, akkor növekszik a bolygónk albedója is. Az albedót nagyon egyszerűen úgy definiálhatjuk, hogy mennyi napenergia verődik vissza az űrbe. A fehér felszínek, mint a felhők és a jég, sok napfényt sugároznak vissza az űrbe, amíg a sötét felszínek, mint az óceánok, hatékonyan nyelik el a napfényt. Mivel a felhők sok napfényt vernek vissza az űr felé, a Föld hűlését okozhatják. Az óceánok felett, a szulfát aeroszolok mennyisége az egyik legfontosabb tényező, ami a felhők kiterjedését és típusát meghatározza. Azonban, a felhők a Földről érkező infravörös sugárzást is elnyelik, mint az üvegházgázok, így melegedést okoznak. Nem tudunk még eleget a felhőtípusok kialakulásáról, és ennek következtében, nem lehetünk teljesen biztosak, hogy ez a melegedés teljesen, vagy részlegesen kiegyenlíti a hűtés hatását.

 

2. Fotó a felhőkről: freefoto.com

3. Különbség az eltérő természetes felszínek albedójánál. szerző: Lucinda Spokes, kép átvéve: freefoto.com.

A felhőknek, a hónak és a jégnek nagy az albedója, a napsugárzás nagy részét visszaverik. A vízfelszín és az erdő albedója alacsony, a napsugárzásból sokat nyelnek el, és csak viszonylag kis hányadot sugároznak vissza. Az egész Földre vonatkozóan, a beérkező napfény körülbelül 30 %-a verődik vissza a világűrbe, 50%-át nyeli el a Föld és körülbelül 20 %-ot a légköri vegyületek, aeroszolok és felhők nyelnek el.

 

A fitoplanktonok ennek következtében nemcsak a tengeri levegő savasságának fő okozói, hanem fontos aeroszol és felhő kondenzációs mag források. Ennek eredményeként hatással vannak a Föld sugárzási egyenlegére. Jelenleg azonban pontosan még nem tudjuk megmondani, hogy a hatásuk hűlés lesz-e.

Nézzétek meg a Felhők és a Részecskék témát, ahol több információt találni, hogy az aeroszolok és a felhők hogyan befolyásolják éghajlatunkat.

 

Az oldalról:
szerző: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor:
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás:

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 29.07.2004 13:35:11 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013