|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Időjárás
Haladó |
Folyami árvizek
Az árvizeknek sok fajtáját különböztetjük meg:
|
|
|
|
|
|
Folyami árvizek
A folyók mentén természetes és elkerülhetetlen, hogy árvizek keletkezzenek. Vannak évszakos gyakorisággal történő árvizek, például téli vagy tavaszi esők idején, amikor a hótakaró is olvadásnak indul, a folyómeder túlságosan gyorsan telik meg vízzel. Viharokból, frontrendszerekből származó heves esőzések is okozhatják a folyók áradását.
Tengerparti áradás
Hurrikánok, trópusi viharok, vagy a nyílt tengerek feletti alacsony légnyomások következtében keletkezhetnek olyan erős szelek, amelyek az óceánok vizét a szárazföldre kinyomják, és nagy áradásokat okozhatnak. A magas vízszint elvághatja a menekülés útját. A tengerparti áradást okozhatja tengerár is, amit cunaminak is neveznek. Ezt néha szökőárként is emlegetik. Ezeket a hullámokat földrengések vagy vulkáni tevékenység váltja ki.
|
|
 |
|
|
1. A Mississippi áradása
forrás: http://www.umesc.usgs.gov/
flood_2001/surface.html
|
|
Városi árvíz
Amikor a földfelszínt vagy erdőket utakká és parkolókká alakítják, egyúttal megszüntetik annak csapadékbefogadó képességét. A városiasodással 2-6-szorosára megnő az adott területről elvezetett csapadékvíz mennyisége, ha a természetes körülményekkel hasonlítjuk össze. Az áradás alatt az utcákon sebes ár hömpölyög, és elönti a pincéket, alagsorokat, sokszor emberek halálát is okozva.
|
|
 |
|
|
2. Városi árvíz
forrás: www.crh.noaa.gov
|
|
Hirtelen árhullám
Lásd az Enciklopédia ’Hirtelen árhullám’ részénél.
Jégtorlasz
A zajló jég természetes vagy mesterséges akadály előtt feltorlódhat, és jelentős mértékben akadályozhatja a víz áramlását.
|
|
 |
|
|
3. Jégtorlasz a Hudson folyón
forrás: http://www.erh.noaa.gov/
er/aly/photos/photo.htm
|
|
|
Leggyakoribb árvizek a folyami árvizek
|
Az erdő hatása az árszint növekedésére meglehetősen nagy. Az erdőirtások növelik a felszíni lefolyást, ennek következtében a talajeróziót és így csökkentik a talaj víztározó kapacitását. A területhasználat és infrastruktúra fontos tényezők a vízszint maximumának emelkedésében, és felelősek a magas lefolyási csúcsok gyakoriságának növelésében.
|
|
 |
|
|
4. Gátszakadás a Tiszán, 2001
|
|
|
A folyami árvíz jellemzőit rövidtávon módosíthatja az erdőkkel kapcsolatos emberi tevékenység, a szántás és alagcsövezés, az útépítés és a talaj tömörítése. Az erdőirtás vitatható hatása ellenére a fatelepítés marad az árvíz hatásainak egy javasolt helyreállítási módszere.
A mezőgazdasági művelés minden változása kimutathatóan módosítja az árvizek előfordulását és az egykor extenzív füves táj felszántása növeli néhány folyó medencéjének árvíz-potenciálját. A vegetáció kiirtása, vagy alacsonyabb evapotranspirációjú és intercepciójú növényzettel való felváltása növeli a lefolyást és csökkenti a vízraktározást.
A jövőre vonatkozólag a Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság (Intergovermental Panel of Climate Change, IPCC) aktuális beszámolója szerint a XXI. században a növekvő intenzív csapadékesemények miatt (aminek a bekövetkezte nagyon valószínű), növekvő árvíz, talajcsuszamlás, lavina és sárlavina károkkal kell számolni.
A közelmúlt nagy árvizei felgyorsították az árvízmodellezés fejlesztését Európában. Az okozott károkat az alábbi táblázat mutatja:
|
|
|
|
5. A németországi károk összesítése
Jonathan Conway szerint
forrás: http://www.facworld.com/
FacWorld.nsf/doc/euflood/$file/floodeu2.pdf
|
|
De az ’Évszázad áradása’ az Elbán volt 2002-ben. Az Érchegység egyes részein (ez a hegység Németország Szászország tartománya és a Cseh Köztársaság között fekszik) több, mint 300 mm csapadék esett egy nap. A szélsőségesen sok csapadékot nagyon gyors vízszint növekedés kísérte az Elba mellékfolyóin, különösen az Érchegységből észak felé folyókon. Ennek következtében az Elba vízszintje olyan magas szintet ért el, amit évszázadok óta nem mértek. Az augusztusi árvíz által okozott teljes gazdasági kár (Cseh Köztársaság 3 milliárd EUR; Ausztria 3 milliárd EUR; Németország 9,2 milliárd EUR) új európai rekord az árvízi károk között.
|
 |
|
|
6. Az Elba áradása Elster közelében (balra) és az elárasztott utcák Meissenben (jobbra).
Fénykép: M. Zebisch, TU Berlin.
forrás: http://www.uni-frankfurt.de/~jrapp/centuryflood.pdf
|
szerkesztette: Szalai Sándor – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás : 2003. december 15.
|
|
|
|
