Idõjárás

Haladó

Hirtelen árhullám (flash flood)

Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban elõfordulóak, az általuk okozott kár is a legnagyobbak közül való. A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a áradásokból származik (az aszálykároktól eltekintve).

A Föld településeinek nagy részét az áradás valamilyen formája sújthatja. 

1. Az árvizek az USA-ban majdnem kétszer annyi embert pusztítanak el évente, mint a tornádók és a hurrikánok együttvéve!

Forrás: http://www.erh.noaa.gov/
er/cae/svrwx/flood.htm

Az 1988-tól 1997-ig terjedõ tízéves periódus alatt az USA-ban évi átlagban az áradások 3,7 milliárd dollár kárt okoztak. Hosszú távon (1940-1999) átlagosan 110 ember hal meg évente áradásokban, elsõsorban a hirtelen árhullámban. Például, 101,6 mm csapadék hullott kevesebb, mint két óra alatt 1990. június 14-én Shadyside-ban (Ohio állam), ami 9 méter magas árhullámot okozott. Ennek következtében 26 ember halt meg, és mintegy 6-8 millió USD kár keletkezett.

A hirtelen árhullám a csapadékhullás után 6 órán belül keletkezhet, de olyankor is, ha a víz áttöri a gátakat, töltéseket, esetleg jég- vagy egyéb hordaléktorlaszok átszakadnak, az így kialakuló hirtelen árhullám az embereket készületlenül érheti. Nem mindig kerül vészjelzés kiküldésre, hogy ezek a halálos, nagyon gyorsan bekövetkezõ áradások közelegnek. Így a hirtelen árhullám kialakulására alkalmas területeken fel kell készülni a személy- és vagyonvédelemre. A hirtelen árhullám kialakulásának bármely jelére azonnal és gyorsan magasabb területekre kell húzódni.

Ha a vihar intenzív csapadékhullással párosul, az esõvíz a vízmosásokban, hasadékokban, vagy kisebb patakok medrében sebesen mozgó folyóvá alakul. Hirtelen árhullám kevesebb, mint egy perc alatt kialakulhat, mégis elegendõ energiával rendelkezhet ahhoz, hogy járdarészeket, házakat stb. elsodorjon. Városokban a természetes felszínt átalakították, lefedték, a talajfelszín helyett utak, parkok és betonnal burkolt területek alakultak ki, amik nem képesek elnyelni a csapadékvizet, ami az úgynevezett városi áradásokhoz vezet. A városi felszín a csapadékvíz lefolyását (az adott területrõl való elvezetését) 2-6-szorosára növeli az eredeti állapothoz viszonyítva. A városi áradások során az utcák sebes folyókká válnak, míg az alagsorok, aluljárók halálos csapdákká válhatnak, ha megtelnek vízzel.

Az áradásban sok tényezõ játszik szerepet. Két kulcseleme a csapadék intenzitása és a csapadék idõtartama. Intenzitás alatt a csapadék hevességét értjük, az idõtartama alatt pedig, hogy mennyi ideig tartott. A domborzat, talajviszonyok és a felszín borítása (növénytakaró, annak formái, mûvelt mezõgazdasági terület, városias környezet stb.) szintén jelentõs szerepet játszik. A legtöbb hirtelen árhullám lassan mozgó zivatarokból alakul ki, esetleg úgy, hogy a zivatarok ismételten átvonulnak egy adott terület felett, vagy hurrikánokhoz, trópusi viharokhoz, heves frontális tevékenységhez kapcsolódó csapadékokból. Az árvizek lehetnek lassan vagy gyorsan kialakulóak , de általában néhány óra vagy nap alatt fejlõdnek ki.

A hirtelen árhullámok sziklákat görgethetnek, fákat csavarhatnak ki, épületeket és hidakat sodorhatnak el, új medreket vághatnak. A vízszint gyors növekedése elérheti a 10 m-t, vagy többet is. A hirtelen árhullámokat okozó esõk elõsegítik a katasztrofális sárlavinákat.

Az áradások veszélyességét az is mutatja, hogy mindössze 15 cm magas, gyorsan mozgó víz már ledönthet embereket a lábukról, az autókat mintegy 60 cm-es víz pedig már elmozdítja.

szerkesztette: Szalai Sándor – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2004-02-23

Kiegészítõ irodalom található:

http://weathereye.kgan.com/cadet/flood/about.html
http://www.nws.noaa.gov/om/brochures/ffbro.htm
http://www.fema.gov/hazards/floods/flood.shtm