Városok éghajlata

Alap

Mi a levegõszennyezés?

A levegõszennyezés gázokat, szilárd részecskéket és aeroszolokat tartalmaz, melyek megváltoztatják a légkör természetes összetételét. Ezek az anyagok károsak lehetnek az emberi egészségre, élõ szervezetekre, talajra, vízre és a környezet más részeit károsíthatják.

A tiszta levegõ a természetben elõforduló anyagokból áll. Oxigén és nitrogén alkotja a  száraz levegõ 99 %-át, a fennmaradó 1% argont, széndioxidot, héliumot és más nyomgázokat tartalmaz. Továbbá a levegõ tartalmazhat még például vízgõzt, ami a térfogat 4 %-át is elérheti. A tiszta levegõ nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat, vagy káros anyagokat, amelyeknek negatív hatásai vannak az élõ szervezetekre. Néhány gáz, ami a tiszta levegõ rendes összetevõje, például a széndioxid, veszélyessé válhat, amikor koncentrációja (mennyisége a levegõben) sokkal magasabbá válik az átlagostól. A levegõ összetételérõl többet az "Alsó légkör: Összetevõk" részben olvashatsz.

A légszennyezés két fõ forrásból származhat. Természetes légszennyezés vulkánokból, erdõtüzekbõl, óceánokból származó tengeri sókból, kozmikus porból, növényi pollenekbõl, mocsarakból és nedves, vizes területekrõl, valamint más olyan forrásokból származik, amiket az ember nem befolyásol. Ez évszázadokon keresztül elõfordult, ezen újabb légköri összetevõkhöz a légkör minimális problémákkal, de hozzáigazodott.

Az emberi, vagy  antropogén, légszennyezés a széles skálájú emberi tevékenység miatt fordul elõ a mindennapi életünkben. Források közül példaként említhetjük az ipari kéményeket és tevékenységet, autók, kamionok kibocsátását, mezõgazdaságot, erõmûveket, amik barnaszenet, olajat, vagy gázt égetnek el, a bányászatot és a hulladéklerakókat. Gyakran a légkörnek nehéz ezekhez a többlet-szennyezésekhez alkalmazkodnia, és ennek következtében magas koncentrációk jelentkezhetnek regionális vagy lokális skálán. 

A légszennyezést két fõ típusra oszthatjuk. A gázok fõleg a fosszilis üzemanyagok elégetésébõl származnak. Gáznemû szennyezõk, amik globális skálán befolyásolják a légkört a széndioxid (CO₂), a metán (CH₄) és a dinitrogén oxid (N₂O). Ezeket "üvegházgázoknak" nevezzük, mert ezek felelõsek a globális melegedésért, amit mind természetes és antropogén tevékenység is okoz. 

Ezenfelül regionális és lokális skálán a gáznemû légszennyezõk a nitrogén-oxidok (NO_x), a kéndioxid (SO₂), a szénmonoxid (CO) és a szénhidrogének széles skálája (illékony szerves vegyületek, röviden VOC-ok). Mindegyik a szerves üzemanyagok égése során kerül kibocsátásra. Azonban a VOC-k fõleg természetes forrásból kerülnek a légkörbe. Környezeti és egészségi problémák gyakran fordulnak elõ, amikor ezen gázok közül kettõ vagy több aktív azonos idõben. Mind az üvegházgázok, mind ezek a regionális gázok példák az elsõdleges szennyezõkre, mert ezek a források a földfelszínérõl származnak.

A regionális gázok kémiai reakcióba is léphetnek a napsugárzás a magas hõmérséklet és néha a nedvesség révén, így kialakítva a másodlagos szennyezést, a fotokémiai szmogot.A szmog jelentõs szennyezés a világ legtöbb nagyvárosában. A fõ összetevõje az ózon (O3), mely nagy koncentrációban légzési problémákat és szemgyulladást okozhat. Míg a sztratoszférában az O3 elõnyös, mert elnyeli a Napból érkezõ káros UV sugárzást, addig a városi levegõben az O3 veszélyes. Tudj meg többet az ózon szmogról!

A szennyezõk másik típusa a  részecskékbõl álló anyag, amelyhez a levegõben lebegõ részecskék széles skálája tartozik. Ez kezdõdik a legkisebb mérettartományú részecskékkel, ezek nagyon finom részecskék, vagy aeroszolok, ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. Részecskék ugyanazokból a forrásokból kerülnek ki, mint a gázok, és ezek is kémiailag kialakulhatnak a légkörben. Télen számos városban, különösen a szegény országokban, a fûtésre az emberek fát használnak. A fa égésekor kikerülõ részecskék barna homályt okozhatnak a terület fölött. A nagyobb részecskék piszkot okoznak és gátolhatják a növényeket a növekedésben, mert kiülepednek a leveleken. Deríts ki többet az aeroszolokról és eredetükrõl.

Kétszáz évvel ezelõtt a levegõszennyezés fõként  természetes forrásból származott. Azonban az 1850 utáni gyors fejlõdés a szénbõl és olajból hozzáférhetõ energián alapult, ami több új antropogén szennyezõanyag-forrást teremtett. A levegõszennyezés a világ sok részén az egyik legfõbb környezeti kérdés. Ha nem leszünk óvatosabbak, és nem készítünk megfelelõ ellenõrzést és irányítást, a levegõszennyezés problémája tovább rosszabbodik.

A lenti ábra összefoglalja a különbözõ levegõszennyezés osztályozás kritériumait. A színek a szövegben megfelelnek az ábrán használt színeknek.

6. Légszennyezés osztályozása.
Az ábrán használt színek megegyeznek a szövegben levõekkel, ahol a magyarázatra kerülnek.
szerzõk: Anita Bokwa, Michael Seesing, Pawel Jezioro

A természetes levegõszennyezést felbonthatjuk:
- szervetlen szennyezõk, például: vulkáni kitörésekbõl származó gáz, hamu, tengerbõl származó és szél által szállított só részecskék, porviharban a levegõbe kerülõ por, zivatarok idején a villámláskor keletkezõ gázok és az ûrbõl származó kozmikus por.
- szerves szennyezõk, a növényi tüzekbõl származó füst és por, kicsi növényi részek (pl.: pollenek, gombák), élõ szervezetek (pl. baktériumok) és az úgynevezett phytoncidek például: virágok és fák által kibocsátott illékony részecskék, növények által elõállított szerves anyagok keveréke, például terpének és aromás olajok.

Antropogén levegõszennyezést is két csoportra lehet osztani, a kibocsátás jellemzõi alapján:
- ellenõrzött kibocsátás, ami megalapozott szabályok szerint zajlódik, szakképzett személyzet felügyelete alatt,
- véletlen kibocsátás, ami öreg épületek bontásakor, kõbányában kitermeléskor, ipari katasztrófakor keletkezik a hiányos ipari felszerelés miatt.

Követve a szennyezõanyag megváltozás kritériumát a légkörben, két részre oszthatjuk:
- elsõdleges szennyezés, közvetlen módon a légkörbe kibocsátott káros anyagokat tartalmaz.
- másodlagos szennyezés, olyan anyagokat tartalmaz, melyek a légkörbe való kibocsátás után károssá válnak vagy levegõvel való kémiai reakcióval válnak károssá.

Az eddig említett mindenféle levegõszennyezést szabadtéri légszennyezésnek nevezzük, de az emberek néha beltéri légszennyezést is okoznak. A lakásokon és más épületeken belüli levegõ gyakran komolyabban szennyezett, mint kinti levegõ a legnagyobb és legiparosodottabb városokban. Ilyen beltéri légszennyezést okozhatnak a kandallók, kályha és a fûtés, ha nem jól mûködik, és olyan gázok, mint a szénmonoxid (CO) ahelyett, hogy a kéményen keresztül elhagynák a lakást, a szobába kerülnek. Ez egy komoly probléma, fõleg a szegény országokban, ahol az életkörülmények és a házak felszereltsége nagyon alacsony.

Más beltéri légszennyezõ forrás például a dohánytermékek, háztartási tisztító és ápoló termékek, testápolási cikkek vagy a hobbi. A nem megfelelõ légcsere növelheti a benti légszennyezést, ha nem jön be elegendõ kinti levegõ, hogy a benti forrásokból való kibocsátás felhíguljon, és a beltéri szennyezõk nem hagyják el a zárt teret. A magas hõmérséklet és nedvesség növelheti néhány szennyezõanyag koncentrációját. Sok, városban lakó ember idejének körülbelül 90 százalékát zárt térben tölti. Így, sok embernél a beltéri levegõszennyezésnek való kitettség egészségre vonatkozó kockázata nagyobb, mint a szabadban.

Kapcsolódó oldalak:

Többet a levegõ összetételérõl itt találhatsz:
Alsó légkör - Alap - 1. Fejezet - Összetevõk  
Az ózon szmogról:
Alsó légkör - Alap - 3. Fejezet - Ózon szmog
Az aeroszolokról és eredetükrõl:
Felhõk és részecskék - Alap - 2. Fejezet - Honnan származnak?
Olvass a légszennyezés okairól, és hatásairól:
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Okok
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Káros hatások
Az antropogén levegõszennyezõdésrõl további dolgokat itt találsz:
Városok éghajlata - Haladó - 1. Fejezet - Üzemanyagégés
Városok éghajlata - Haladó - 1. Fejezet - Ipar
Alsó légkör - Alap - 2. Fejezet - Kibocsátások  
 

Az oldalról:
 
szerzõk: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország
támogató: Liliana Skublicka, Grzegorz Wawrejko1
1. tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-20
2. tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska Egyetem - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16
3. tudományos lektor: Prof. Howard Bridgman - Newcastlei Egyetem - Newcastle / Ausztrália - 2003-10-01
pedagógiai lektor: Michael Seesing - Duisburgi Egyetem - Duisburg / Németország - 2003-07-16
utolsó módosítás: 2004-05-15