Élelmiszer & Éghajlat 

Alap

Gyomok, betegségek és kártevõk

Az éghajlat a kártevõket és a betegségeket is befolyásolja. A rovarok és a gyomok elterjedését és szaporodását az éghajlat befolyásolja, mivel a hõmérséklet, a napfény és a víz a növekedésük és a fejlõdésük fõ irányítói.

Az éghajlat a kártevõk szabályozására és megelõzésére használt a rovarölõ szerekre is hatással van. A változó éghajlatban a kártevõk még inkább aktívak lehetnek, mint jelenleg, és még ha vannak alternatív módok, hogy harcoljunk ellenük, a gazdáknak több vegyszert kellene használni, ami káros az egészségre, az ökológiára és gazdaságilag költséges.

 Válasz az éghajlati paraméterekre

Általában a legtöbb károkozó faj a meleg és nedves feltételeket kedveli, azonban az aszályos idõben a gyenge növényt a gombák nagyobb valószínûséggel fertõzik meg, mint mikor elegendõ víz van és a növény egészséges és erõs.

Csapadék – optimális, bõséges vagy elégtelen – a legfontosabb változó, ami meghatározza, melyik növényt támadják meg a kártevõk vagy a betegségek. Ilyen körülmények között, soha nem lehetsz biztos, hogy a megváltozott körülmények, vagy a kártevõk okoznak terméscsökkenést.

A vörös rothadás, néha vizes rothadásnak is nevezik, elszórtan fordul elõ bárhol, ahol a burgonya megterem. Ez a betegség különösen komoly, amikor meleg van, nedves a talaj a gumóképzõdés és betakarítás alatt. A betegséggel kapcsolatos fõ problémák kapcsolatba hozhatók a túlzott csapadékmennyiséggel, vagy az öntözéssel a szezon elején vagy végén, különösen a gyengén lecsapolt talajok esetében.

Rovarok

A rovarok minden éghajlaton megtalálhatóak, elõfordulásuk és túlélési stratégiájuk a helyi idõjárástól is függ, és különösen érzékenyek a hõmérsékletre, mert hidegvérûek.

A rovarok a magas hõmérsékletre nagyobb szaporulattal válaszolnak. Melegebb teleken csökken a téli fagyás, és így tavasszal és nyáron növekszik a rovarok száma. Szokatlan hideg és nedves körülmények szintén sok rovart és erõs rovarfertõzést okozhatnak, azonban a túlzott talajnedvesség elpusztíthatja a talajlakó rovarokat.

A sivatagi sáska egy nemzetközi probléma, köszönhetõen annak, hogy vándorlásuk során gyakran kelnek át határokon. A korábbi feljegyzések óta ezt a rovart komoly mezõgazdasági problémaként kezelik Afrikában, a Közel - Keleten és Délnyugat-Ázsiában, és gyakran nagykiterjedésû ellenõrzõ mûveleteket igényel.

Gyomnövények

A gyomnövények a haszonnövényekkel versenyeznek a talaj tápanyagaiért, fényért és a területért. Aszályos helyzetben a verseny növekszik a gyomnövények és a növények között a talajnedvességért, míg a nedves feltételek növelik a gyomok elburjánzását.

A magas hõmérséklet és nedvesség a betegségek elterjedését eredményezi és a talajban lakó férgek (amiket nematódáknak, fonalférgeknek nevezünk) életciklusát befolyásolja. Néhány kártevõ képes túlélni a forró, száraz idõszakot, ha az éjszaka folyamán van harmat.

Ahogy az õsz elérkezik, és a termés megérik, elég száraz a betakarításhoz, a gyomok több napfényhez jutnak hozzá, és teljes sebességgel folytatják növekedésüket. Itt láthatod az egyik legismertebb kukorica gyomnövényt Mississippi államban, amit Solanum Carolinense-nek neveznek. Az egyik legnehezebben kezelhetõ, mivel elég nehéz kiirtani.

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004