Élelmiszer & Éghajlat 

Alap

Növények és a környezet  

A növények nagyon érzékenyek a viharokra, aszályra és az árvizekre, mivel közvetlen kölcsönhatásban vannak a környezettel az energia- és vízcsere révén. Ezeknek a hatásoknak igen káros befolyásai lehetnek a termésre vonatkozóan. Látni fogjuk, hogyan hat a növényekre a hõmérséklet, nedvesség vagy a csapadék.

A növények egyik legfontosabb hozzájárulása a környezethez az oxigéntermelés (O₂) és a széndioxid (CO₂) abszorpció a légkörbõl, a fotoszintézis eredményeképpen. Ez a növényi élet alapvetõ folyamata.

A növények is befolyásolják és megváltoztatják a környezetüket, alkalmasabbá téve azt az élethez.

Ezen a képen láthatsz több, más növény és környezet közötti kölcsönhatást, amit meghatároz a sugárzás, hõmérséklet, víz és szél, de az azokat közvetlenül körülvevõ környezetet is módosítják, hûtik a környezõ levegõt a víz elpárologtatásával, belemélyednek a talajba, és alkalmassá teszik azt a gyökerek és egyéb állatok számára, vagy csak a szélsebességet csökkentik.

Tudod, hogy a növényeknek víz kell az élethez és a növekedéshez, de a magas hõmérséklet hatása veszélyezteti a hozzáférhetõ vizet és a termést. A növények fejlõdésük korai szakaszában (fiatal növények) különösen érzékenyek a szélsõséges idõjárásra.

Nézzük meg néhány kölcsönhatási folyamatot, és hogy hogyan reagálnak a növények az idõjárási eseményekre, úgy mint a hõség, árvizek vagy az aszályok. 

Magas hõmérséklet

A magas hõmérséklet közvetlenül befolyásolja a termést a megnövekedett párolgáson keresztül, ugyanúgy, mint az a magas hõmérséklet amitõl, izzadsz. A növényeknek nagyon kicsi pórusaik vannak, amiket sztómáknak neveznek, a leveleken szétszórva találhatók, és ezek a legfontosabb eszközök a növényen kívül és belül lévõ víz szabályozásában. A képen láthatod ezen sztómák szerkezetét, két sejtre tudjuk felosztani, amik kinyitják vagy elzárják a nyílást a növény vízigényétõl függõen. Ezen a módon száraz idõszakban bezáródnak, azért, hogy a növény ne veszítsen túl sok vizet, és kinyílnak szokványos nedvességû idõszak alatt.

Minden egyes növénynek különbözõ szerkezeti sajátossága van, és így nem mindegyik nõ legintenzívebben ugyanazon hõmérsékleti tartományban. Amikor az optimális hõmérséklet meghaladjuk, a növények terméscsökkenéssel válaszolnak. A legtöbb növény nagyon érzékeny a magas hõmérsékletre, azonban ez is változik a növény életkorától és a kedvezõtlen állapottal szembeni ellenállóképességtõl.

A magasabb hõmérséklet a talajt kevésbe teszi alkalmassá a víz megtartására, mivel az nagyon gyorsan elpárolog, ez szintén hatással van a növényekre, mert a talaj a fõ vízforrásuk.

Csapadék 

A csapadék a talajnedvesség elsõdleges forrása, és feltételezhetõen a legfontosabb termelékenységet meghatározó tényezõ. Változás az éghajlatban változást okozhat a csapadékban (növekedést vagy csökkenést).

A gyökéren keresztül való vízfelvétel az egyik fontos módja annak, hogy a növények a környezetbõl vizet kapjanak. A gyökerek azok a részei a növénynek, amelyek lefelé növekszenek, vizet keresve. A világ sok részén vannak olyan növények, amiknek sokkal hosszabb a gyökerük, mint a törzsük és az ágaik, és néha a mintegy 30 cm magas bokroknak a gyökerük elérheti a talajban a két méteres mélységet. Ez olyan területeken fordul elõ, ahol az év folyamán kevés esõ van, mint a sivatagokban, vagy a nagyon száraz területeken.

Ahogyan a képen láthatod, a gyökerek szétterjednek és sûrû hajszálgyökerekben végzõdnek, azért hogy a vizet könnyebben tudják felvenni különbözõ helyekrõl. Ugyanakkor, minél több egy növény hajszálgyökérzete, annál könnyebben jut több vízhez, és ér el távolabbi helyeket.

A száraz idõszaknak káros hatása lehet a növény növekedésére, de ez mindig a növény gyökérfejlesztõ képességtõl függ, továbbá a talaj víztartalmától.

Másrészt néhány idõjárási helyzet károsíthatja a növényeket, ez a magas nedvesség, fagy és a jégesõ, amik a különbözõ termésre nézve károsak.

A magas hõmérséklet általában a száraz idõszak velejárója, mindkettõnek káros hatása van a növényekre. A gyökerek már nem tudnak a talajból vizet felvenni, és a sztómáknak be kell záródniuk, hogy ne legyen a vízveszteség nagyobb, ez a növény hõmérsékletének emelkedését okozza, ami gyakran komoly károkat eredményez. Amikor a növények a magas hõmérséklettel, vagy a vízhiánnyal küzdenek, azt mondhatjuk, hogy stresszes állapotban vannak.

Szélsõségesen nedves évek terméscsökkenést okozhatnak az erõteljes átnedvesedés miatt (túl sok a víz és a növény VÍZBE FULLAD, vagy elpusztul, mert gyökere elrohad a vízben).

Intenzív esõhullámok károsíthatják a fiatal növényeket, a víz erõs csapó hatása miatt, és ez a talajeróziónak is kedvezõ lehet.

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA
2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia Egyetem - USA
pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
utolsó módosítás: 12/05/2004