espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Városok éghajlata
Alap
1. Levegőszennyezés
2. Városi klíma
- A városklímát befolyásoló tényezők
- Városi hősziget
- Helyi légkörzés
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
Munkalap 4
Munkalap 5
3. Savas eső
Haladó
     
 

Városok éghajlata

Alap

Mi vezérli a városi klímát?

A városklíma számos természetes és antropogén tényező kölcsönhatásának az eredménye. A levegőszennyezés, a városi felszíni anyagok, az antropogén hőkibocsátás a természetes tényezőkkel együtt okozza az éghajlati különbséget a városok és a vidéki területek között.

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

 

Egy bizonyos város éghajlatát számos természeti tényező határozza meg, mind makroskálán (úgy mint a szélesség), mind mezoskálán (úgy mint domborzat, vízfelszínek) tényezők. Ahogyan a város növekszik és fejlődik, az új tényezők megváltoztatják a város helyi klímáját és hozzájárulnak a különböző városi klímák kialakulásához.

 

Megjegyzés: A szövegben használt színek megegyeznek a lenti ábrán használtakkal!

1. A városi klímát meghatározó tényezők
szerző: Sebastian Wypych

A városban a földfelszín nagy része, különösen a városközpontban, utcákkal, épületekkel stb. borított, ami különféle áthatolhatatlan anyagból épült (beton, aszfalt stb.). Az eredeti, természetes  felszínborítást felszínborítást csak gyepen és a parkokban lehet megőrizni, de általában ezek a város csak kis részét foglalják el. A városi felszín gyakran nagyon összetett, mozaikszerűen tartalmaz különböző felszíneket. Az egyes felszíni anyagoknak más és más az albedójuk, így módosítják a napsugárzás felszín által visszavert és elnyelt részét. Egy városra teljes egészében az albedó 10-15 % is lehet (friss hó albedója nagyobb, mint 80%), ami azt jelenti, hogy a beérkező napenergia nagy részét a város elnyeli. Továbbá, a legtöbb, a városokban az építkezéskor használt anyagnak magas a hőkapacitása és a hővezetése. 
  

2. Városi környezet albedója
A nagyításhoz kattints a képre! (45 K)
forrás: U.S. Environmental Protection Agency,
http://yosemite.epa.gov/oar/globalwarming.nsf/
content/ActionsLocalHeatIslandEffect.html

3. Ég láthatósági tényezője.
Az ég láthatósági tényezőt (sky view factor: SVF) csökkenti a városi beépítettség.
Az SVF maximális értéke 1, ami nyílt, szabad területeken fordul elő, fák, házak stb. nélkül.
Szerző: Sebastian Wypych (Oke, 1987 alapján)

Továbbá a városok háromdimenziós kiterjedésük révén hajlamosak a felszín közelében a hosszúhullámú sugárzást visszatartani, és így csökkentik a hosszúhullámú sugárzási veszteséget. Ez azt jelenti, hogy sok energia tárolódik el nappal a városban, és este fokozatosan sugárzódik ki. Ez lelassítja az éjszakai lehűlést a városban, a vidéki területekkel szemben. 

Másik fontos, a városklímát módosító tényező a  légszennyezés. Megváltoztatja a városi levegő összetételét, csökkenti az áteresztőképességét, növeli az elnyelőképességet, és ennek következtében csökkenti a földfelszínre érkező sugárzás mennyiségét. Más szavakkal, a levegőben lévő szennyezőanyagok felfogják a napfényt és a levegőt kevésbé áthatolhatóvá teszik. Ennek következtében kevesebb napsugárzás éri el a talajt. A városi légszennyezés az ipar, szállítás, fűtés stb. által kibocsátott gázokat, szilárd anyagokat tartalmazza. Általában a városközpont sokkal szennyezettebb, mint a külváros, de ez függ az ipar elhelyezkedésétől és az utcai forgalom intenzivitásától. Nappal a legmagasabb légszennyezettségi értékeket akkor figyelhetjük meg, amikor legintenzívebb a közlekedés. Az év folyamán a legmagasabb koncentrációértékeket télen figyelhetjük meg, amikor sok káros légszennyező anyagot bocsátanak ki a különféle tüzelőanyagok elégetésével, hogy a városi épületeket melegítsék, és mikor a légkör a legstabilabb, így kevésbé valószínű az átkeveredés. Viszont a fotokémiai szmog nyáron fordul elő, mikor a hőmérséklet a legmagasabb (erről többet az "Ózon szmog" és a "Levegőszennyezés: Káros hatások" részben találsz).

 

 

4. Egy tipikus, napos nyári napon a légszennyezettség napi menete. Krakkó, Lengyelország, 2003. augusztus 22.  

Nyáron a közlekedés a fő légszennyező forrás. Reggel az intenzív közlekedés magas nitrogén-oxid és szénmonoxid koncentrációt okoz (a és b ábra). Dél körül és délután, mivel a hőmérséklet emelkedik és a szélsebesség alacsony (c ábra), a kémiai reakciók (a napfénynek köszönhetően) a nitrogén-oxidok csökkenését és a troposzférikus ózon növekedését okozzák (a ábra).
Ezeket a méréseket a kétirányú utca közepén, egy keskeny, zöld területen végezték, erős forgalomban (Krasinskiego sugárút). A légszennyezést a földfelszín fölött 4 méteres magasságban mérték. A szélsebességet 10 méter magasan, míg a hőmérsékletet a felszín fölött 6 méter magasan mérték.
Szerzők: Anita Bokwa, Sebastian Wypych
Adatforrás: Voivodship Inspectorate of Environmental Protection in Cracow

5. Légszennyezettség napi menete egy átlagos téli napon. Krakkó, Lengyelország 2002. 12. 26-27. 

Télen a kibocsátás az épületek fűtése miatti energiatermelés eredménye. Mivel a hőmérséklet jóval nulla fok alatt van (c ábra), a hőforrásokból származó erős kibocsátás magas részecske (úgynevezett PM10, olyan részecskék, melyeknek átmérője nem nagyobb, mint 10 mikrométer), szénmonoxid és kéndioxid (a és b ábra) koncentrációt okoz. Mivel a szélsebesség alacsony, és a hőmérséklet is nulla fok alatt van (tipikus hőmérsékleti inverziós helyzet - c ábra), a légszennyezést az inverziós rétegek felszínközelben tartják, és nem szállítódik el a városból, aminek következtében a koncentráció magas marad.
A szennyezőanyagok mérése a város szívében lévő tér közepén (a Fő piactér) volt, 12 méter magasan a felszíntől (a műszereket a Posztócsarnok falára erősítették fel). A szélsebességmérő 10 méteren volt, míg a hőmérsékletet 6 méter magasan mérték.
Szerzők: Anita Bokwa, Sebstian Wypych
Adatforrás: Voivodship Inspectorate of Environmental Protection in Cracow

 

6. Az antropogén hő egyik formája a házi fűtés.
forrás: www.freefoto.com

Másik fontos tényező, ami meghatározza a városi klímát az az antropogén hő. Ezt a hőt télen, mint a fűtés melléktermékét (nyáron a légkondicionálással), vagy más tevékenységgel (fosszilis üzemanyagok elégetésével, ipari termeléssel és szállítással) bocsátjuk a szabadba. Az antropogén hő mennyisége függ az egyének által felhasznált energiától, a város népsűrűségétől, az ipartól és a város helyzetétől.

A városban párolgás hatékonyan lecsökkenhet, mivel a mesterséges felszínek nem nyelik el úgy a vizet, mint ahogy a természetesek teszik azt. Éppen ellenkezőleg, amikor esik, a víz gyorsan lefolyik a városi csatornahálózaton, és a felszín gyorsan kiszárad. Így a hő nem használódik fel a párolgásra (mivel kevés víz található itt, így csak kevés tud elpárologni), hanem felmelegíti a város levegőjét. Azonban fontos felismerni, hogy sok városban, vagy a városrészben jelentős mennyiségű növényzet lehet, ami javít ezen a helyzeten.

Az antropogén tényezők hatása a városi klímára függ a város méretétől, térbeli felépítésétől, népességétől, és az iparosodottságától. Kis városok viszonylag alacsony épületekkel, zöld területeken szétterülve, gyárak és erőművek nélkül; kevésbé módosítják az éghajlatot, mint azok a városok, amelyekben magas épületek vannak.

 

A várost körülvevő természetes környezetnek nagy hatásuk lehet az antropogén tényezők helyi klímára gyakorolt befolyására. Például egy hegyvidéki medencében található városban a tapasztalat alapján gyakoribb a köd és gyengébb a légáramlás. Ez rossz levegőminőséget okoz, fokozva ezt gyakori hőmérsékleti inverzióval. (Az inverzió fogalmáról a "Vertikális szerkezet.." részben olvashatsz.) A medencében, vagy egy mély völgyben elhelyezkedő városnál az inverzió fő oka, hogy a völgy, vagy medence alját a lejtők leárnyékolják, így az alacsonyabb, árnyékos terület hidegebb marad, mint a fentebb elhelyezkedő területek, és ugyanígy a felszín közelében lévő levegő is, s így kialakul a hőmérsékleti inverzió. Továbbá a hideg (és ennek következtében nehezebb) levegő a város körüli lejtőkről gravitációs úton leérkezik, és felhalmozódik a völgyben, vagy a medencében, ami még tovább erősíti az inverziót.

A városklíma javítható, ha megtervezzük a város szerkezetét olyan módon, hogy csökkentjük az antropogén és a természetes tényezők káros hatását. Példaként a stratégiai zöld területek (például parkok) és vízfelületek (például tavak, kutak) révén. A gyárakat az uralkodó széliránnyal szemben kell építeni, azért, hogy a szennyezést a szél elvigye, és ne kerüljön be a város területére.

7. A köd rosszabbítja a levegő minőségét a városban, mert a légszennyezés reakcióba léphet a ködben lévő vízzel, és savas köddé változhat.
A kép forrása: www.freefoto.com  

Kapcsolódó oldalak:

Az egyes felszíni anyagoknak különböző az albedójuk, erről többet itt olvashatsz:
Városok éghajlata - Haladó - 2. Fejezet - Sugárzás
A levegőszennyezésről többet olvashatsz:
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Okok
A fotokémiai szmogról itt olvashatsz:
Alsó légkör - Alap - 3. Fejezet - Ózon szmog
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Káros hatások
Az inverzió fogalmáról többet itt találsz:
Alsó légkör - Alap - 1. Fejezet - Függőleges 

 

Az oldalról:
szerzők: Sebastian Wypych, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország
támogató: Anna Gorol
1. tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-20
2. tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska Egyetem - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16
3. tudományos lektor: Prof. Yair Goldreich - Bar-Ilan Egyetem - Ramat-Gan / Israel - 2003-09-21
4. tudományos lektor: Prof. Sue Grimmond - Indianai Egyetem - Bloomington / USA - 2004-06-03
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2004-06-12
  

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 05.04.2005 14:50:01 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013