Városok éghajlata

Alap

Helyi légkörzés

A városban helyi légkörzés alakulhat ki. Az úgynevezett városi szél megfigyelhetõ meg, és a sûrûn emelt épületek módosítják a szélsebességet és a szélirányt. A szél javíthatja a levegõ minõségét, de az épületek túlzott hûlését is okozhatja.

A városban a légkörzést természetes és antropogén tényezõk is meghatározzák, úgy mint léghõmérséklet, felszín érdessége, különbözõ akadályok megjelenése (hegyek, erdõk, magas épületek). A nap folyamán a városi terület gyorsabban melegszik fel, mint a vidéki. Ennek következtében a légnyomásban különbség alakul ki. A város fölött egy alacsony nyomású, míg a környezõ részeken magas nyomású területek alakulnak ki alakul ki. Ennek következtében szél kezd el fújni a város belseje felé. Ezek a helyi szelek, melyek eltérõ eredetûek, és sokkal kisebb a térbeli kiterjedésük, mint a kontinensek fölötti légnyomáskülönbség és a légköri cirkuláció által okozottaké. Amikor nincsen a légköri cirkuláció által okozott szél egy bizonyos terület fölött, a városi szélrendszer ekkor tud leginkább kifejlõdni. Elõször a város feletti meleg levegõ felemelkedik és a külváros felé halad, ez a szélrendszer felsõ ága, ellenkezõ irányú, mint a városi szél; a központból kifele halad. Itt lehûl, nehezebbé válik és lesüllyed, és visszatér a városba, mit városi szél.

1. Városi szél
szerzõ: Mateusz Kaminski  

A várost elérve a szél iránya megváltozik. Az utcák két oldalán lévõ magas házak által meghatározott csatornában halad, vagy kikerüli az akadályt képezõ épületeket, melyek az eredeti szélirányra merõlegesen helyezkednek el. A városba vezetõ fõutak szintén fõ folyosók, amiken keresztül esténként a szél bejut a városba. A széles utcákban a szél követi az út nyomvonalát. Viszont a keskeny utcákban a szélsebesség jelentõsen növekszik az utcasarkoknál. Sõt, a szél helyi örvényeket alakít ki tereknél, a háztömbök és az utcák találkozásánál, ahol a légáramlatok találkoznak.

A városközpontban a szélsebesség alacsonyabb, mint a külvárosban, és a szélirány sokkal változatosabbá válik, a városon kívüli egy jellemzõ széliránnyal ellentétben. A szélsebesség szoros kapcsolatban van a felszíni érdességgel, azaz az akadályok magassága és sûrûsége szélsebesség csökkenést okoz (épületek, fák stb.). A városközpontban a szélsebesség a külvárosban mért 20%-ára lecsökken, és a gyenge szelek (< 3 m/s) sokkal gyakoribbak, mint a városon kívül.

Ha a szél merõlegesen fúj a sorban álló épületekre, a szélnek kitett oldal erõs széllökéseknek van kitéve, míg a szélvédett oldal az úgynevezett aerodinamikai árnyékban található. Továbbá az épületeket túl intenzíven szellõzteti, ami káros hatással van a lakók egészségére és kényelmére. Az egymás után álló panelházak helyi örvényeket okoznak a szélvédett oldalon. Az örvények mérete az épület magasságával növekszik. A házak közötti távolságot csökkentve a szélsebesség akár 50 %-kal is csökkenhet! Amikor a szél elér egy magas épületet, a légáram több ágra oszlik. Egy része felfelé mozog, míg a maradék megkerüli a házat, ami 30 %-os sebességnövekedést okoz az épület sarkánál. A magas épületek szomszédságában lévõ alacsony épületek gyakran tapasztalhatják a szélirány változásának káros hatásait. A magas épületek által létrehozott légáram (a fentiekben került leírásra) például az alacsonyabb épületek vibrációját okozhatja.

3. Idealizált áramlás épületek közelében
szerzõ: Mateusz Kaminski

A 3 m/s fölötti szélsebességnek fõleg pozitív hatásai vannak a légegészségügyi állapotra vonatkozóan, mivel növeli a város szellõzését és a párolgást. De ugyanakkor növeli a légszennyezettség szétszóródását, és télen a szélnek gyakran kitett épületekben hõveszteséget okoz.

Az oldalról:

szerzõk: Sebastian Wypych, Anita Bokwa - Jagellói egyetem - Krakkó / Lengyelország
támogató: Mateusz Kaminski
1. tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagelló Egyetem - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-20
2. tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska Egyetem - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-07-22