espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Az ember hatása az éghajlatra
Alap
1. Emeber - alakította éghajlat?
2. Milyen lesz a jövő?
- Példa 1: Európa
- Példa 2: India
- Következtetések az emberek számára
Munkalap 1
Munkalap 2
3. Hogyan tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást?
Haladó
     
 

Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

2. Milyen lenne egy melegebb világ?

 

Hogyan hat az éghajlat az emberekre?: 
Példa 2.

Indiában az esőt várják

2003 január: Az indiai Andhra Pradesh államban aszály van, a negyedik egymásra következő évben. „Megszoktuk már, hogy bízhatunk az eső megérkezésében” mondta Middi Muthialappa földműves.

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

A felesége (Sumkama) és a négy gyerek segítségével földimogyorót termeszt. Az elmúlt néhány évben az esőzések teljesen kiszámíthatatlanokká váltak.
      “Az elmúlt évben az összes eső egyszerre érkezett, és árvizet okozott. Azután minden száraz volt, és a földimogyoró palánták elhervadtak.”
     
Még senki sem tudja, hogy Andhra Pradesh államban a parasztok és a földművesek a tartós klímaváltozást hibáztathatják, vagy csupán az időjárás véletlenszerű változékonyságáról van szó. De a jelek afelé mutatnak, hogy a jövőben India nagy területén a csapadék még inkább előrejelezhetetlen lesz. Ez az ország 680 millió parasztjának és földművesének nagy problémát fog okozni – csupán egy kis kisebbség az, akinek lehetősége van az öntözéshez (hozzáférés a csatornákban vagy csövekben lévő vízhez), hogy a növényeit életben tartsa. A legtöbben az esőtől függnek.

Szegény földművesek
Egy kicsi sárházban ülünk – egy anyag, ami jól alkalmazható, hogy kinn tartsa a perzselő hőséget. Egy gyenge villanykörte lóg a mennyezetről. Néhány falusinak nagy saját birtoka van, és megengedhet magának biciklit, autót és TV-t. A Muthialappa családnak csak 100 ár területe van, ami nagyjából másfél focipálya nagyságú. Az alacsony termésből származó jövedelemből nem tudnak tartalékolni.

1. Szegénység: Földműves nők Andrhra Pradesh-ben a sárházaikon kívül. Kép: CICERO/Guro Aandahl

      A szülők, Middi és Sumkama, sohasem tanultak írni és olvasni. A legidősebb fiuk 15 éves, járt iskolába, de kimaradt az ötödik osztály után, és most az apjának segít a földeken. A 13 éves lányuk sem jár iskolába. Az anyjának segít a háznál.
      “Órákon keresztül sorban kell állnom a vízszivattyúhoz a faluban, hogy vizet kapjak.” Mondja a leány. “Nyáron aszály van, és a sor még hosszabb.”
      A 11 éves kisöccse és a 8 éves húga iskolába járnak. De az iskola után otthon segíteniük kell. Middi idős apja beteg, és egész napját a házban tölti.
      “Neki gyógyszer, a gyerekeknek élelem kell” mondja kétségbeesetten Sumkama. “De nincsen elég pénzünk.”

Éhezés, amikor az eső elmarad
Amikor az eső elmarad, a Muthialappa családot az éhínség veszélyezteti. Általában körülbelül 20 zsák földimogyorót termelnek, 14-et eladnak, és a maradékot megtartják vetőmagnak. A pénzből a család élelmet, és más szükséges dolgot tud venni. Az elmúlt évben csak 4 zsákkal termett. 
  
    “Ez még vetőmagnak sem elegendő” mondja Middi.
      Middinek és Sumkamanak nincsen megtakarított pénze a bankban. Kevés élelmet termesztenek saját fogyasztásra, és van egy tehenük és egy bikájuk. A tehén tejet ad, és az ökör kell a szántáshoz, ezért Middi el akarja halasztani az állatok eladását, ameddig csak tudja. De a családnak pénzre van szüksége, hogy élelmiszert, vetőmagot, műtrágyát és növényvédőszereket vegyen. Az állatoknak is nehéz táplálékot találni, amikor aszály van 

 

      A száraz évszakban Middi, Sumkama és az idősebb fiuk olyan gazdaságban dolgozik, aminek van hozzáférése az öntözéshez, és így képes növelni a termést egész évben. A fizetség alacsony: körülbelül 20–25 rúpia (0.4 euró) naponta Middinek, és 15–20 rúpia (0.3 euró) naponta Sumkamának és a fiuknak. Ez nem sok mindenre elég, még akkor sem, ha Indiában az árak sokkal olcsóbbak, mint az európai országokban. Állást is nehéz találni, mivel sokat érint az aszály. 
      “Ebben az évben rettegünk a nyártól” mondja Middi. “Az ivóvíz már most kevés, és még csak január van. Nem is merek belegondolni, mi lesz májusban.”

2. FÖLDIMOGYORÓ: Szegény parasztok Andhra Pradesh-ben a földimogyoró szalmától való elkülönítésén dolgoznak. Ez a földimogyoró gazdagabb földbirtokosoké, akik megengedhetik, hogy ócskább gépekbe (a kék a képen) és öntözésbe (vízbe a csöveken és csatornákon keresztül) ruházzak be. A parasztok nem kapnak pénzt a munkáért, de kis termésükhöz használhatják a gépet. Kép: CICERO/Guro Aandahl (A nagyításhoz kattints a képre! 264 kB)


 


Tények az indiai éghajlatról

Indiában trópusi monszun éghajlat van. India legnagyobb része csak az esős évszakban kap esőt, ami nagyjából június és szeptember között van. Az év többi része általában száraz.

3. A térkép azokat a területeket mutatja, amelyek hajlamosak Indiában az aszályra. A kékes szín azokat a területeket jelöli, amik több esőt kapnak, mint amit a rendelkezésre álló hőmennyiség el tudna párologtatni, míg a sárgától a barnáig terjedő színárnyalatok azokat a területeket jelentik, ahol a párolgás nagyobb, mint a csapadék. Minél barnább a szín, annál szárazabb a terület. Kép: CICERO (A nagyításhoz kattints a képre! 62 kB)

 

4. A térkép egy klímamodell becslését mutatja be, hogy melyik területek lesznek hajlamosak az aszályra, melegebb éghajlat esetén a következő 50 évben. Több terület lesz érzékeny az aszályra, mint korábban. Kép: CICERO (A nagyításhoz kattints a képre! 63 kB)

Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 05.04.2005 15:14:54 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013