espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Az ember hatása az éghajlatra
Alap
1. Emeber - alakította éghajlat?
- Mi történik?
- Honnan tudjuk?
- Honnan származik?
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
2. Milyen lesz a jövő?
3. Hogyan tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást?
Haladó
     
 

Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

1. Ember-okozta éghajlatváltozás?

Az ember a történelme során először az üvegház-gázok kibocsátásával változtatja a Föld éghajlatát. Ebben a legfontosabb tényező a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) használatának az Ipari Forradalom óta jellemző drámai mértékű növekedése.

 

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Múltbeli éghajlatváltozások

A Föld éghajlata mindig változott. Mindössze 20000 évvel ezelőtt Észak-Európa nagy részét óriási jégtakaró fedte, amely elérte a 3 km-es vastagságot is. Az Alpok és a Pireneusok hegyvonulatain kisebb jégsapkák voltak. A jégkorszak során gyakran történtek hirtelen változások az éghajlatban, ami a jég kiterjedését vagy visszahúzódását eredményezte. Ebben a hideg időszakban, a jéggel borított területek déli részein az emberek kis csoportjai a rénszarvas, a vadló és a bölény vadászatából éltek.

 

A jégkorszakban élő emberek kőeszközöket és csodás barlangfestményeket hagytak ránk. Később ez az életmód megszűnt. Évezredek alatt a Föld Nap körüli pályája úgy változott meg, hogy a nyarak melegebbek lettek, s a jég elkezdett olvadni. A jégkorszak végét mintegy 10000 évvel ezelőttre teszik. Azóta az Északi félgömb klímája melegedett és sokkal stabilabbnak. Ezalatt az enyhébb éghajlatú tízezer év alatt az ember kifejlesztette a mezőgazdaságot, a városokat és a civilizációt, ami sokkal nehezebb lett volna a jégkorszakban.

 

1. Barlangrajz: Vadló képe a franciaországi Lascaux barlangból. Kb. 12-17 ezer évvel ezelőtt festették. Amikor vége lett a jégkorszaknak, az emberek életmódja megváltozott s felhagytak a barlangrajzok készítésével.
Kép: Artchive.com (A nagyításhoz kattints a képre! 75 kB)

Az ember mindig ki lesz téve kellemetlen, nem várt természeti eredetű éghajlatváltozásoknak. Például körülbelül 400 évvel ezelőtt Európában egy viszonylag hideg időszakot tapasztaltak, ami ugyan nem volt olyan hideg, mint a jégkorszak, ezért Kis Jégkorszaknak nevezték. Miért különböző ezektől a mostani helyzet? Mert az ember nagyon gyors ütemű változást idéz elő az éghajlatban. A CO2 és más üvegházgázok egyre növekvő kibocsátása miatt úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező száz év során a jégkorszak óta a földtörténet leggyorsabb melegedésének lehetünk tanúi.

 


A lokálistól a globális problémáig

Amióta az ember létezik a Földön, mindig alakítja a környezetét. De korábban, a vadászat vagy a mezőgazdasági tevékenység hatása csak lokális volt. Ez megváltozott az 1750 körül kirobbant Ipari Forradalom hatására, s ez még az 1800-as és 1900-as évekre igen fel is gyorsult. A forradalom nagymértékű társadalmi változásokat is okozott.
 

2. Fosszílis tüzelőanyagok: Az Ipari Forradalom előtt a csak evezős és vitorlás hajók voltak. Az első motoros hajók széntüzelésű gőzhajók voltak. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 140 kB)

Az Ipari forradalom azzal kezdődött, hogy az emberek elkezdték a tömegtermelést óriási gyárakban gépek segítségével, amelyekhez az energiát kezdetben szénből, később pedig már olajból, földgázból, illetve elektromosságból nyerték. Mindezek egyre könnyebbé tették a termékek előállítását és segítették a modern technológiák kifejlődését. Az Ipari Forradalom előtt még nem voltak vonatok, autók és repülőgépek, nem voltak lámpák, gyárak, telefonok és televíziók sem. Minél többet termel és fogyaszt az ember, annál jobban hat a környezetére is.

Az elmúlt 50 év során – először a történelemben – egyértelműen megbizonyosodhattunk arról, hogy az ember az egész Földön befolyásolja a környezetét; s az általunk okozott természeti problémák nemcsak lokális, hanem globális skálán is tapasztalhatóak lettek. Ezek közül a globális méretű környezeti problémák közül az egyik az „ember-okozta éghajlatváltozás”, amelyet globális felmelegedésként is ismerünk.

Globális klímaváltozás

Az ember-okozta (azaz antropogén) éghajlatváltozás azért következik be, mert üvegházgázokat bocsátunk ki a légkörbe. A kibocsátásoknak sokféle forrása van, közéjük tartoznak a gyárak, a mezőgazdaság, amelyek az élelmiszereket és más anyagi javakat állítanak elő a számunkra, az erőművek, amik elektromos árammal látnak el minket, s az autók és repülők, amelyekkel oda utazunk, ahová éppen szükséges. 
 

Az üvegházgázok úgy hatnak a Föld klímájára, hogy növekszik az üvegházhatás, ami egy természetes jelenség. Ennek során a vízgőz, CO2 vagy más üvegházgáz a légkörben áteresztik a Nap rövidhullámú sugárzását, ám a Föld által kibocsátott hő-, azaz hosszúhullámú sugárzás nagy részét elnyelik, ami különben a világűrbe távozna. A természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete -18°C lenne, s a Föld lakhatatlan volna (részletesebben az Alsó atmoszféra alcím alatt olvashatsz az üvegházhatásról).

Az üvegházgázok nagymértékű kibocsátása növeli ezen gázok koncentrációját a légkörben, ami növeli az üvegházhatást, így a légkör hőelnyelését is. Ez a Föld hőmérsékletének növekedését és az éghajlatának megváltozását eredményezheti.

3. Üvegházhatás: A légkörbe beérkező napsugárzás (látható fény) – az ábra bal oldalán sárga színnel jelöltük. Ennek egy része visszaverődik a felhőkről, a légköri porról, illetve a fényes felületekről – sárga színnel jelöltük az ábra közepén. A maradék a Földet melegíti. Az üvegházgázok lelassítják a világűr felé kiáramló hőt a légkörben (az ábrán pirossal jelölve). Kép: CICERO/Petter Haugneland (A nagyításhoz kattints a képre! 56 kB)


Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 05.04.2005 15:09:44 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013