espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Az ember hatása az éghajlatra
Alap
1. Emeber - alakította éghajlat?
2. Milyen lesz a jövő?
3. Hogyan tudjuk megakadályozni az éghajlatváltozást?
- Mit tehetsz?
- Mit tudnak a kormányok tenni?
- Nemzetközi együttműködés
Munkalap 1
Munkalap 2
Haladó
     
 

Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

3. Hogyan tudjuk megakadályozni az ember okozta éghajlatváltozást?

Megakadályozhatjuk az ember által okozott éghajlatváltozást, kevesebb üvegházgáz, például CO2 kibocsátásával. Minél kevesebbet bocsátunk ki, annál kevésbé lesz melegedés a jövőben.

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

 

1. BICIKLIZÉS: minél kevesebbet bocsátunk ki, annál kisebb lesz a melegedés a jövőben. Kép: Corel Gallery

 

 

Égessünk kevesebb szerves üzemanyagot

Az emberek lelassíthatják akár meg is állíthatják az éghajlatváltozást, amit elindítottak. De az éghajlati rendszer lassan válaszol. A gázok, amiket kibocsátottunk, az éghajlatot még sok évig fogják befolyásolni – még ha keményen azon is dolgozunk, hogy korlátozzuk a kibocsátásainkat. A csökkentő kibocsátás lassítani fogja az éghajlatváltozás sebességét, de a mi életünk során az éghajlat már változni fog. Gyerekeink és unokáink azonban teljesen élvezni tudják azon erőfeszítéseink eredményét, amit most teszünk, hogy korlátozzuk a kibocsátást.

A legfontosabb dolog, amit tehetünk az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében, az az, hogy kevesebb szerves üzemanyagot égetünk el, így kevesebb CO2 bocsátunk ki. 

Technológiai fejlesztések és életstílus változtatás csökkentheti az energiát, amit szállításra, fűtésre, hűtésre, világításra, elektromos gépek működtetésére, ipari termelésre stb. használunk fel.  

Más, nem szerves energiaforrások használatával jelentősen csökkenteni tudjuk az üvegházgázok kibocsátását. Lehetséges források közé tartoznak a megújuló források, mint a szélenergia, napenergia, vízienergia (azonban néhány esetben üvegházgázok keletkeznek, amikor növényi maradványok rothadnak a víztározóban); biomassza, mint a fa, szalma és más növényi anyagok (mindaddig, míg új fákat és növényzetet ültetünk a pótlásra) és az atomenergia, azonban ez más okokból vitatott. 
  

Technológiai fejlesztések új energiaforrásokat adhatnak, amik a jövőben helyettesítik a szerves üzemanyagokat. Például az autók motorbenzin helyett hidrogénnel működhetnek. (A hidrogén motorok nem bocsátanak ki CO2-t. Azonban a hidrogén előállításához sok energiára van szükség. Ha az energia szénből, olajból vagy gázból származik, akkor a CO2 kibocsátást akkora, mintha az autók továbbra is motorbenzinnel futnának.)

 

Nem tudjuk kiszűrni a CO2-t?

Számos légszennyezést tudunk „megtisztítani” szűrők, vagy hasonló eszközök használatával. Ma nincsen olyan technológia, ami hatékonyan eltávolítaná a CO2 kibocsátást a kazánokból, erőművekből és motorokból elfogadható áron. De számos országban mind a kormányok, mind a magánvállalatok azon dolgoznak, hogy költséghatékony technológiát fejlesszenek ki a szénből, olajból vagy gázból származó CO2 elnyelésére, mielőtt az kikerülne a légkörbe. Ezt azután tárolni lehetne a földben, például üres olajkutakban.

A Statoil olajvállalat évente körülbelül 1 millió tonna CO2–t tárol 1000 méterrel a tengerfenék alatt homokkőben, az Északi-tenger Sleipner mezőin. A CO2-t elkülönítik a földgáztól, amit a Sleipner mezőből nyernek, és abba a homokkőbe injektálják, ami a tengerfenék alatt található. Ez a homokkő legalább 600 milliárd tonna CO2 tárolására alkalmas, ami nagyjából egyenlő az európai erőművek által, a következő 600 évben kibocsátott mennyiséggel.

 

2. A TENGERFENÉK ALATT: Földgázt termelnek ki a tengerfenékből a Sleipner mezőn az Északi-tengerben. A CO2-t elkülönítik a többi gáztól, és visszaszivattyúzzák a közeli homokkőrétegbe. Kép: Alligator Film/BUG (A nagyításhoz kattints a képre! 135 kB)

Kettő akadályt kell legyőzni, mielőtt ezt a technológiát széles körben alkalmazni lehetne. Először is biztosnak kell lennünk abban, hogy a tároló terület igazán biztonságos, és a gáz nem fog kiszivárogni. Másodszor, a CO2 kinyerésének és tárolásának az árát olyan alacsony szintre kell lecsökkenteni, hogy az ipar megengedhesse magának ezen technológia használatát. Ma még senki sem tudja, vajon mikor tudjuk elfogadható áron kinyerni és tárolni a CO2-t. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a folyamatot csak nagy egyedi forrásokra, mint az erőművek, vagy a gyárak, alkalmazható. Kisebb, szórt forrásokból – mint az autók, repülőgépek, olajkályhák vagy gázsütők – származó kibocsátásokat nem lehet csökkenteni ezzel a technológiával

 

Más üvegházgázok kibocsátásának csökkentése

Csökkenthetjük szerves üzemanyagokon kívüli más forrásokból származó üvegházgázok kibocsátását is.

  • Erdőirtás megállításával elkerülhetjük a CO2 kibocsátását a légkörbe. Ma az erdőirtások különösen elterjedtek a trópusi területeken, ahol az erdőket kivágják, hogy például legelőhöz jussanak, vagy kultúrnövényeket tudjanak termeszteni.
     
  • Hulladék lerakóhelyek (földdel feltöltve) a rothadó szerves hulladékból erős üvegházgázt – metánt - bocsátanak ki. Ennek a gáznak az összegyűjtésével és üzemanyagként való felhasználásával hőenergiához is jutunk, és az üvegházgáz kibocsátást is csökkentjük.
      
  • A mezőgazdaság CO2, metán és dinitrogén oxid (N2O) kibocsátásával járul hozzá az üvegház hatású gázok légköri koncentrációjának növeléséhez. Környezetbarátabb gazdálkodással csökkenteni lehet ezek kibocsátását.  
     
  • Az ipari termelés sok formája bocsát ki üvegházgázokat, különösen azok, melyek fluort tartalmaznak (HFCs, PFCs, and SF6). Ezek kibocsátását új termelési eljárással csökkenteni lehet.

 

CO2 nyerés a légkörből

Növelhetjük a CO2 elnyelést az erdőben, földben és a tengervízben.

  • Amikor erdőket ültetünk oda, ahol előtte nyílt terület volt, a növekvő fák a légkörből széndioxidot nyelnek el. Így az általunk a légkörbe kibocsátott CO2 egy részét is kivonják a légkörből. De a széndioxid elnyelésének ilyen módon való növelése annyira korlátozott, hogy az ember által kibocsátott CO2 -nek csak egy részét lehet ilyen módon a légkörből kivonni. Erdősítés is problémákat okozhat – néhány esetben ellentétbe kerülhet a mezőgazdasággal, vagy elpusztítja azon vadállatok és növényi fajok élőhelyét, amelyek az adott területhez alkalmazkodtak.
     
  • Az óceánok nagy mennyiségű CO2-t nyelnek el a légkörből. Egy javaslat, hogy növeljük az abszorpciót, növényi planktonok trágyázásával, amelyek fotoszintézissel megkötik a széndioxidot. Egy ilyen lépés hatékonysága nem dokumentált még, és a trágyázás után az algák növekedésének más káros következménye lehet.

3. ERDŐK: erdők ültetésével a légkörből a széndioxid megkötése növekszik. Kép: Corel Gallery

Az üvegházgázok sok forrásból származnak, így sok különféle lépés szükséges, hogy korlátozzuk őket. De olyan nagy mennyiség származik a szerves üzemanyagok égetéséből, hogy a hatékony stratégiának a szerves üzemanyagokból származó kibocsátásra kell fókuszálódni.

 

Miért égetjük el a fát, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz

4. BIOMASSZÁBÓL SZÁRMAZÓ ENERGIA: a bio üzemanyagokat széndioxid semlegesnek tekintik kép: Corel Gallery

Amikor biomasszából származó tüzelőanyagot használunk, például fát, fahulladékot, az energia hő formájában bocsátódik ki, és a szén CO2–formájában visszajut a légkörbe. Ha új fák nőnek ott, ahonnan kivágtuk a fákat, ezek az új fák elnyelik a széndioxidot a légkörből és az megkötődik az új biomasszában. Ez újrastabilizálja a széndioxid körforgást. Egy idő után, a CO2 mennyisége a légkörben állandó lesz. Ezért tekintik a bio üzemanyagokat CO2-semlegesnek.

 

 

Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 05.04.2005 15:16:11 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013