Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

3. Hogyan tudjuk megakadályozni az ember okozta éghajlatváltozást?

Megakadályozhatjuk az ember által okozott éghajlatváltozást, kevesebb üvegházgáz, például CO₂ kibocsátásával. Minél kevesebbet bocsátunk ki, annál kevésbé lesz melegedés a jövõben.

Égessünk kevesebb szerves üzemanyagot

Az emberek lelassíthatják akár meg is állíthatják az éghajlatváltozást, amit elindítottak. De az éghajlati rendszer lassan válaszol. A gázok, amiket kibocsátottunk, az éghajlatot még sok évig fogják befolyásolni – még ha keményen azon is dolgozunk, hogy korlátozzuk a kibocsátásainkat. A csökkentõ kibocsátás lassítani fogja az éghajlatváltozás sebességét, de a mi életünk során az éghajlat már változni fog. Gyerekeink és unokáink azonban teljesen élvezni tudják azon erõfeszítéseink eredményét, amit most teszünk, hogy korlátozzuk a kibocsátást.

A legfontosabb dolog, amit tehetünk az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében, az az, hogy kevesebb szerves üzemanyagot égetünk el, így kevesebb CO₂ bocsátunk ki. 

Technológiai fejlesztések és életstílus változtatás csökkentheti az energiát, amit szállításra, fûtésre, hûtésre, világításra, elektromos gépek mûködtetésére, ipari termelésre stb. használunk fel.  

Más, nem szerves energiaforrások használatával jelentõsen csökkenteni tudjuk az üvegházgázok kibocsátását. Lehetséges források közé tartoznak a megújuló források, mint a szélenergia, napenergia, vízienergia (azonban néhány esetben üvegházgázok keletkeznek, amikor növényi maradványok rothadnak a víztározóban); biomassza, mint a fa, szalma és más növényi anyagok (mindaddig, míg új fákat és növényzetet ültetünk a pótlásra) és az atomenergia, azonban ez más okokból vitatott. 
  

Technológiai fejlesztések új energiaforrásokat adhatnak, amik a jövõben helyettesítik a szerves üzemanyagokat. Például az autók motorbenzin helyett hidrogénnel mûködhetnek. (A hidrogén motorok nem bocsátanak ki CO₂-t. Azonban a hidrogén elõállításához sok energiára van szükség. Ha az energia szénbõl, olajból vagy gázból származik, akkor a CO₂ kibocsátást akkora, mintha az autók továbbra is motorbenzinnel futnának.)

Nem tudjuk kiszûrni a CO₂-t?

Számos légszennyezést tudunk „megtisztítani” szûrõk, vagy hasonló eszközök használatával. Ma nincsen olyan technológia, ami hatékonyan eltávolítaná a CO₂ kibocsátást a kazánokból, erõmûvekbõl és motorokból elfogadható áron. De számos országban mind a kormányok, mind a magánvállalatok azon dolgoznak, hogy költséghatékony technológiát fejlesszenek ki a szénbõl, olajból vagy gázból származó CO₂ elnyelésére, mielõtt az kikerülne a légkörbe. Ezt azután tárolni lehetne a földben, például üres olajkutakban.

A Statoil olajvállalat évente körülbelül 1 millió tonna CO₂–t tárol 1000 méterrel a tengerfenék alatt homokkõben, az Északi-tenger Sleipner mezõin. A CO₂-t elkülönítik a földgáztól, amit a Sleipner mezõbõl nyernek, és abba a homokkõbe injektálják, ami a tengerfenék alatt található. Ez a homokkõ legalább 600 milliárd tonna CO₂ tárolására alkalmas, ami nagyjából egyenlõ az európai erõmûvek által, a következõ 600 évben kibocsátott mennyiséggel.

Kettõ akadályt kell legyõzni, mielõtt ezt a technológiát széles körben alkalmazni lehetne. Elõször is biztosnak kell lennünk abban, hogy a tároló terület igazán biztonságos, és a gáz nem fog kiszivárogni. Másodszor, a CO₂ kinyerésének és tárolásának az árát olyan alacsony szintre kell lecsökkenteni, hogy az ipar megengedhesse magának ezen technológia használatát. Ma még senki sem tudja, vajon mikor tudjuk elfogadható áron kinyerni és tárolni a CO₂-t. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a folyamatot csak nagy egyedi forrásokra, mint az erõmûvek, vagy a gyárak, alkalmazható. Kisebb, szórt forrásokból – mint az autók, repülõgépek, olajkályhák vagy gázsütõk – származó kibocsátásokat nem lehet csökkenteni ezzel a technológiával

Más üvegházgázok kibocsátásának csökkentése

Csökkenthetjük szerves üzemanyagokon kívüli más forrásokból származó üvegházgázok kibocsátását is.

• Erdõirtás megállításával elkerülhetjük a CO₂ kibocsátását a légkörbe. Ma az erdõirtások különösen elterjedtek a trópusi területeken, ahol az erdõket kivágják, hogy például legelõhöz jussanak, vagy kultúrnövényeket tudjanak termeszteni.
   
• Hulladék lerakóhelyek (földdel feltöltve) a rothadó szerves hulladékból erõs üvegházgázt – metánt - bocsátanak ki. Ennek a gáznak az összegyûjtésével és üzemanyagként való felhasználásával hõenergiához is jutunk, és az üvegházgáz kibocsátást is csökkentjük.
    
• A mezõgazdaság CO₂, metán és dinitrogén oxid (N₂O) kibocsátásával járul hozzá az üvegház hatású gázok légköri koncentrációjának növeléséhez. Környezetbarátabb gazdálkodással csökkenteni lehet ezek kibocsátását.  
   
• Az ipari termelés sok formája bocsát ki üvegházgázokat, különösen azok, melyek fluort tartalmaznak (HFCs, PFCs, and SF₆). Ezek kibocsátását új termelési eljárással csökkenteni lehet.

CO₂ nyerés a légkörbõl

Növelhetjük a CO₂ elnyelést az erdõben, földben és a tengervízben.

• Amikor erdõket ültetünk oda, ahol elõtte nyílt terület volt, a növekvõ fák a légkörbõl széndioxidot nyelnek el. Így az általunk a légkörbe kibocsátott CO₂ egy részét is kivonják a légkörbõl. De a széndioxid elnyelésének ilyen módon való növelése annyira korlátozott, hogy az ember által kibocsátott CO₂ -nek csak egy részét lehet ilyen módon a légkörbõl kivonni. Erdõsítés is problémákat okozhat – néhány esetben ellentétbe kerülhet a mezõgazdasággal, vagy elpusztítja azon vadállatok és növényi fajok élõhelyét, amelyek az adott területhez alkalmazkodtak.
   
• Az óceánok nagy mennyiségû CO₂-t nyelnek el a légkörbõl. Egy javaslat, hogy növeljük az abszorpciót, növényi planktonok trágyázásával, amelyek fotoszintézissel megkötik a széndioxidot. Egy ilyen lépés hatékonysága nem dokumentált még, és a trágyázás után az algák növekedésének más káros következménye lehet.

Az üvegházgázok sok forrásból származnak, így sok különféle lépés szükséges, hogy korlátozzuk õket. De olyan nagy mennyiség származik a szerves üzemanyagok égetésébõl, hogy a hatékony stratégiának a szerves üzemanyagokból származó kibocsátásra kell fókuszálódni.

Miért égetjük el a fát, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz

Amikor biomasszából származó tüzelõanyagot használunk, például fát, fahulladékot, az energia hõ formájában bocsátódik ki, és a szén CO₂–formájában visszajut a légkörbe. Ha új fák nõnek ott, ahonnan kivágtuk a fákat, ezek az új fák elnyelik a széndioxidot a légkörbõl és az megkötõdik az új biomasszában. Ez újrastabilizálja a széndioxid körforgást. Egy idõ után, a CO₂ mennyisége a légkörben állandó lesz. Ezért tekintik a bio üzemanyagokat CO₂-semlegesnek.

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27