|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?
Alap |
1. Az ember okozta éghajlatváltozás?
Honnan tudjuk, hogy az emberek befolyásolják az éghajlatot?
A tudósok komoly vitákat folytatnak legalább az elmúlt három évtizedben az ember okozta éghajlatváltozás kockázatáról. Számos kormányzat és nem szakember kezdett el aggódni a 80-as évek végén, amikor a téma világszerte címoldalon jelent meg az újságokban, TV-ben. Azóta a tudósok sok mindent felfedeztek a klímaváltozás okairól. |
|
|
|
|
|
|
2001-ben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) (az IPCC-ről többet a 2. fejezetben olvashatsz), ami nemzetközi szakértőiből áll, arra a következtetésre jutott, hogy nyilvánvalóan bizonyos az, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházgázok jelentősen hozzájárultak az elmúlt 30-50 évben megfigyelt klímaváltozáshoz.
|
Min alapszik a következtetés? Az éghajlatváltozás jobb és szélesebb körű megfigyeléseire alapozzák. 1800-as évek óta világszerte a meteorológiai állomások hőmérővel mérik a hőmérsékletet. Az 1900-as évek közepétől, a légkör CO2 mennyiségét is mérik. És az 1970-es évektől a műholdak mérik a légkörbe belépő napsugárzást, és az űr felé történő hősugárzást. Gleccserekből és a tavak mélyén lévő üledékből származó minták elemzésével a tudósok fel tudják térképezni az éghajlatváltozásokat a messzi múltba visszamenőleg.
Ezek a megfigyelések vezetik a tudósokat, hogy megpróbálják megtalálni a földi éghajlat változásának okait, és előrejelezhessék, hogy a jövőben hogyan változhat az éghajlat. Mivel az éghajlati rendszer olyan nagy és komplex, a tudósok főleg az ún. éghajlati modellekre támaszkodnak.
Éghajlatmodellek
|
|
 |
|
|
1. INFORMÁCIÓNYERÉS FÚRÁSSAL: Kívül hidegebb van, mint -40°C, ezért a legjobb megoldás egy védett hely építése, amikor fúrják az antarktiszi jeget. Számos európai ország tudósa végez fúrásokat évek óta, így már több mint 3 km mély jégbe jutottak le. Több mint 900,000 éves jeget értek el. Fotó: Marzena Kaczmarska/NPI (A nagyításhoz kattints a képre! 31 kB)
|
|
 |
|
|
2. MODELLEK: A modell a valóság egyszerűsített ábrázolása. Ami minden modellben közös, az az, hogy leegyszerűsítik, amit bemutatnak, vagy leírnak. Itt egy molekula modelljét láthatod (DNS, ami génjeinket tartalmazza), és egy épület modelljét (a Knossos-i templom Krétán). Kép: Corel Gallery
|
|
|
Az éghajlati modell általában egy számítógépes program, ahol a tudósok megadják, amit a napfény, üvegházgázok, a légkör és az óceánok kölcsönhatásáról tudnak és az éghajlatról a Földön. A modellt használhatjuk arra, hogy mi lehet az éghajlatban megfigyelt változás oka. Amikor a tudósok beszámítják az elmúlt évszázadban az üvegházgázok és a részecskék természetes, és emberi kibocsátásának hatását, a modell kiszámítja az éghajlatban bekövetkező változást, ami nagyon hasonlít a valójában megfigyelt változáshoz. |
|
Az éghajlati modellek bemutatják és megbecslik, hogyan fog az éghajlat változni a jövőben. Például megbecsülhetik a jövőbeli hőmérsékletváltozást feltételezett koncentrációjú üvegházgáz, részecskekoncentráció, napsugárzás intenzitása és más feltételek esetén, amik befolyásolják az éghajlatot. A legösszetettebb éghajlatmodellek hatalmas számítógépeket igényelnek, és gyakran hónapokig tart egy darab szimuláció.
A modellek becslései mindig tartalmaznak bizonyos fokú bizonytalanságot. A modellek nemcsak leegyszerűsítik a valóságot, hanem van néhány olyan mechanizmus is az éghajlati rendszerben, amelyeket jelenleg nem ismerünk még megfelelően. Például, a tudósok még mindig bizonytalanok például a részecskék, felhőborítottság, és az óceánok szerepét tekintve a globális felmelegedésben. Ez az egyik ok, amiért a klímamodellek nem képesek teljes bizonyossággal megmondani a jövőbeli éghajlatot. Másik fontos ok az, hogy, csak megbecsülni tudjuk, hogy mi lesz a jövőbeli üvegházgáz és részecske kibocsátás.
Itt találhatsz néhány kapcsolatot, ami néhány okot ír le, amiért a modellek becslései bizonytalanok:
Minél specifikusabb előrejelzést készítünk, annál több bizonytalanságot tartalmaz. Például sokkal nehezebb megbecsülni az éghajlatváltozás mértékét egy bizonyos országban, mint leírni az általános fejlődését az egész Földön. Hasonlóan egy modell nem képes megmondani egy adott konkrét évben milyen változások következnek be, de megad egy időperiódust, amikor az ilyen változások valószínű, hogy bekövetkeznek. Bár nehéz megmondani, hogy mennyire nagy lesz az ember általi éghajlatváltozás, pontosan hol és mikor milyen változás történik meg, vagy mik lesznek a következményei, de gyakorlatilag biztosak lehetünk abban, hogy az ember megváltoztatja az éghajlatot, és ez a folyamat sok éven keresztül folytatódni fog.
Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norway - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27
|
|
|
|
