|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Hogyan változtatják
meg az emberek
az éghajlatot?
Alap |
1. Ember okozta klímaváltozás?
Honnan származik a kibocsátás?
Az általunk kibocsátott üvegházgázok közül a CO2 –nak van a legnagyobb szerepe az ember okozta üvegházhatás növekedésben. Nemcsak az a probléma, hogy óriási mennyiségű CO2–t bocsátunk ki, hanem az is, hogy nagyon hosszú a tartózkodási ideje a légkörben. Az Ipari Forradalom óta hatalmas mennyiségű CO2–t juttatott az emberiség a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok, a kőolaj, a földgáz, a szén és a gázolaj felhasználásával. |
|
|
|
|
|
A fosszilis tüzelőanyagok a legfontosabbak
Az antropogén CO2 kibocsátásban a legnagyobb szerepe a fosszilis tüzelőanyagoknak van – a szénnek, a kőolajnak és a földgáznak. A fosszilis tüzelőanyagok több millió éves növényi és állati maradványokból származnak, amelyek a tengerek és a föld mélyén halmozódtak fel. Amikor elégetjük ezeket az anyagokat, nemcsak energiát nyerünk, hanem melléktermékként CO2 szabadul fel.
|
|
 |
|
|
1. A CO2 KIBOCSÁTÁS FORRÁSAI FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOKBÓL: Az ábrán az európai országokra vonatkozó 1995-ös adatok jelennek meg kivéve a volt Szovjetunió tagállamait. Forrás: Edgar adatbázis (A nagyításhoz kattints a képre! 35 kB) (A kibocsátás forrásai felülről lefele: erőművek, ipar, háztartások (fűtés), egyéb fűtések, közúti közlekedés, egyéb közlekedés)
|
|
|
Ugyan az összes CO2 kibocsátásnak legnagyobb hányadát a természetes forrásoknak tulajdoníthatjuk, mint pl. a korhadó növényzet, mégis az antropogén tevékenységből származó kibocsátás az, ami a jéghegy csúcsán van, ez borítja fel az egyensúlyt s vezet globális melegedéshez. A természet saját kibocsátása része a légkör, az óceán és a talaj közti szénkörforgásnak. Például mind a korhadó növényzet, mind a lélegző állatok és az ember is kibocsátók, míg az élő növények ugyanakkora mennyiségű CO2-t nyelnek el és használnak fel a fotoszintézis során.
|
 |
|
|
2. FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK: Egy erőmű, amely szén elégetésével elektromos áramot termel. Fotó: Corel Gallery
|
|
|
Amikor elégetjük a fosszilis tüzelőanyagokat, olyan komponens kerül a szénciklusba, ami korábban nem volt annak része, hiszen a föld vagy a tengerek mélyéről származik az a szénmennyiség, amit ha az ember nem hozna fel, akkor ott maradna elraktározódva az elkövetkező időkben is. Tehát a szén, a kőolaj és a földgáz elégetésével több szén kerül a körforgásba. Ez olyan CO2 többletet eredményez, ami hosszú időre a légkörben marad. |
Az erdőirtások szerepe
A fa és biomassza (elpusztult élőlények) égetése során szintén jelentős mennyiségű CO2 keletkezik. Azonban, ha a régi növényzet helyett újat telepítünk, akkor ezek majdnem ugyanakkora mennyiségű CO2–t fognak elnyelni, mint amekkora az égetés során keletkezett. Tehát a ciklus újra egyensúlyba kerülhet.
Másrészről azonban a folyamatos erdőirtás kiegyensúlyozatlanságot okoz és több módon is növelheti az üvegházhatást. Az erdőirtások alatt az erdők teljes elpusztítását értjük – szálfáknak, tüzelőanyagnak használják őket, vagy a területet hasznosítják szántóföldként vagy legelőként – anélkül, hogy a helyükre újakat telepítenének. Tekintet nélkül arra, hogy a fákat kivágják, elégetik vagy hagyják a természetes úton elkorhadni, mindenképpen CO2-t bocsátanak ki. Ha nem ültetnek a régiek helyett új fákat, akkor nem lesz, ami elnyelje az elpusztult növények általi többlet kibocsátást, így a légköri CO2 mennyisége növekedni fog.
|
|
 |
|
|
3. ERDŐK: Az élő fák elnyelik a légköri CO2-t, míg az elégetett, illetve korhadó növények újra kibocsátják. Tehát az erdőirtás, ha nem telepítik a fákat újra, növeli a légköri CO2 koncentrációját. Ha a fát építkezéshez használják, a CO2 kibocsátás akár az épített ház egész élettartalma végéig is eltolódhat. Kép: The NOAA Photo Library
|
|
A metán is bűnös
Ugyan a CO2 a legfontosabb üvegházgáz – legfőképpen, mert ebből van a legtöbb – nem ez az egyetlen üvegházgáz, ami miatt aggódnunk kell. A metán (CH4) is igen fontos üvegházgáz, habár sokkal rövidebb a tartózkodási ideje, mint a CO2-nak. A CO2-hoz hasonlóan a metán is származhat természetes és mesterséges forrásokból is. Természetes forrásai az elbomló fa és a mocsaras területek, az antropogén kibocsátás forrásai a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a hulladék-lerakó telepek. Vannak még más üvegházgázok is, amelyek szerepet játszanak az ember klímamódosító hatásában. Ezek közé tartozik a dinitrogén-oxid (N2O) és számos szintetikus, fluor tartalmú ipari termék (ezeket úgy ismerjük, mint: HFC-k , PFC-k és a SF6).
|
A gazdag országok a legnagyobb kibocsátók
A legnagyobb üvegházgáz kibocsátók az iparilag fejlett, gazdag államok, mint például az EU tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok. Ezekben az országokban az egy főre jutó kibocsátás sokkal nagyobb, mint a szegényebb országokban (4. ábra). Azonban, amikor a legszegényebb országok fejlődni kezdenek és növekszik az életszínvonaluk, valószínűsíthető, hogy a kibocsátásuk is jelentősen meg fog növekedni. Jelenleg az összkibocsátásban az Amerikai Egyesült Államok után Kína a második helyen áll. India emissziója 1990 óta több mint 50%-kal nőtt, s most hatodik a rangsorban. Mindemellett a fejlődő országok távol állnak még attól, hogy utolérjék a gazdag országokat az egy főre eső kibocsátásban.
|
|
 |
|
|
4. KIBOCSÁTÁSOK: Az oszlopok az egyes országok egy főre jutó CO2 kibocsátását jelölik tonnában. Forrás: IEA (A nagyításhoz kattints a képre! 29 kB)
|
|
|
Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia – 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27 |
|
|
|
