Hogyan változtatja
az ember
az éghajlatot?

Alap

1. Antropogén eredetû éghajlatváltozás?

Mi történik az éghajlattal?

Az egész Földet átfogó hõmérsékleti vizsgálatok alapján elmondható, hogy az elmúlt 100 év alatt a Föld átlaghõmérséklete 0.6°C-kal növekedett.

Ennek a melegedésnek egy része, elsõsorban az, ami még az 1900-as évek elején történt, természetes okokra is visszavezethetõ, például a Napból a Földre jutó sugárzásmennyiség változása. De ez nem mondható el az elmúlt 30-50 év hõmérsékletnövekedésére, amelyet a bizonyítékok alapján az ember által kibocsátott üvegházgázok koncentrációjának növekedése okozott.
 

1. HÕMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSOK: A piros vonal a Föld átlaghõmérsékletének változására vonatkozó becslést mutatja, az elmúlt ezer évre visszamenõleg – az értékek Celsius fokban értendõk az 1990-es év átlaghõmérsékletéhez viszonyítva. A szürke terület azt mutatja, hogy a tudósok szerint mekkora intervallumon belül lehetett a valódi hõmérséklet a becsülthöz képest. (Látható, hogy minél távolabbra megyünk vissza az idõben, annál nagyobb a bizonytalanság.) Az északi félgömb átlaghõmérsékletét az 1000-1860 terjedõ idõszakra a kutatók a korallok, a fák évgyûrûinek és a furások jégmagvainak vizsgálatával, valamint írott dokumentumok alapján határozták meg. (Az 1860 elõtti idõszakra, a déli féltekére túl kevés információ állt rendelkezésre.) 1860-2000 között már hõmérõvel mért értékek is rendelkezésre állnak a Föld minden részén. A 2000-2100-ra vonatkozó görbe a lehetséges jövõbeli hõmérsékletváltozás becslését mutatja a jövõbeli üvegházgáz kibocsátástól függõen (lásd a következõ témakört). Forrás: IPCC. (A nagyításhoz kattints a képre! Mérete: 54 kB)

Nagyon sokféle üvegházgáz létezik. Az ember által okozott üvegházhatásban a legnagyobb szerepe a szén-dioxidnak (CO₂) van. A légkör természetes eredetû szén-dioxidot is tartalmaz, de az Ipari Forradalom óta drámaian megnõtt a koncentrációja. Ezt a növekedést, fõként, ha nem teljesen az ember okozta. Más üvegház hatású gázok koncentrációi is növekedtek, így pl. a metáné (CH₄). Ezen kívül, jelenleg vannak olyan gázok is a légkörben, amik a természetben nem fordulnak elõ, csak az emberi tevékenység során kerülhettek oda. (további részleteket találhatsz itt: megfigyelések a légköri üvegházgázok koncentrációjának változásáról). Egy fontos üvegházgáz, a vízgõz koncentrációja is növekedett. A légkör megnövekedett vízgõzmennyisége nem a vízgõzkibocsátás eredménye. Sokkal inkább más üvegházgázok kibocsátásának a közvetett eredménye. A hõmérséklet növekedése a talajról való nagyobb párolgásához vezet, illetve a légkör nagyobb mennyiségû vízgõz tárolására lesz képes.

2. TÖBB ÉS MÉG TÖBB CO₂: A légköri CO₂ koncentráció 1000-tõl 2000-ig (a ppm azt jelenti darab/millió, vagy liter CO₂/millió liter levegõ). A kutatók a gleccserek jegét vizsgálják, hogy megállapíthassák, mennyi CO₂ volt a légkörben. A jelen idõszakra a közvetlenül a levegõbõl vett mintákat vizsgálták. 2000 utánra becsült koncentráció szintje különbözõ elképzeléseken alapul, amelyek attól is függnek, hogy hogyan fog az emberi CO₂ kibocsátás változni (lásd a következõ fejezetben). Forrás: IPCC (Nagyításhoz kattints rá! 33kB)

Az emberi tevékenységek hatására a légköri aeroszolok mennyisége is növekszik. Némelyiknek hûtõ hatása van, amely ellensúlyozza az üvegházhatást. Például, a kén-dioxid légkörbe kerülés után olyan aeroszollá alakul, ami visszaveri a rövidhullámú napsugárzást, ezzel csökkentve a beérkezõ sugárzást. De a legtöbb üvegházgázzal ellentétben, amelyek akár évezredekig is a légkörben maradhatnak, az aeroszolok tartózkodási ideje csak néhány nap. Tehát az aeroszolok hûtõ hatása idõben és térben is csak igen kis skálán érvényesül.

Az emberi hatás minden, az éghajlatra ható tényezõn kimutatható. A Föld éghajlatára a légkörön kívüli, a világûrbõl jövõ tényezõk is befolyással vannak (például: a Napállandó, a Föld Nap körüli pályájának kis változásai). Ezek mellett befolyásoló tényezõk a légkör természetes folyamatai, az óceánok, a növényzet, a hó- és jégtakaró. Ezek a tényezõk ez emberi hatásokkal együttesen határozzák meg a Föld éghajlatát.

Egy melegebb éghajlat nagyon sokféle módon változtathatja meg a bolygót. Ha a Föld melegebbé válik, a tengerszint emelkedik néhány centimétert. A légkör nagyobb melegedése erõteljesebb tengerszint-emelkedést eredményez. Ez fõképpen azért van így, mert a magasabb hõmérséklet hatására az óceánok vize kitágul, így nagyobb helyet foglal el. A növekedésnek térre lesz szüksége, s az óceán felszínét felfelé fogja tolni. Másik ok, hogy a légköri hõmérséklet növekedése a gleccserek olvadását is eredményezi. Elkezdhetnek olvadni a nagy jégsapkák az Antarktiszon és Grönlandon. Ez a víz az óceánba kerül, és szintén az óceán szintemelkedéséhez adódik. Az Arktiszon, az Északi Sarkhoz közeli régiókban a felszínen úszó jég is olvadni kezdhet, de ezek eddig is a felszínen úszott, így olvadásának nincsenek további hatással a tengerszint változására.

A magasabb léghõmérséklet hatására több víz tud elpárologni. Ez bizonyos területeken növelheti a szárazságot, másokon pedig a csapadék mennyiségét – ha a vízgõz felhõt lesz képes alkotni. Egy melegebb légkör megváltoztathatja az uralkodó szélirányokat és az óceáni áramlásokat. A melegedés nem egyformán fog bekövetkezni a Föld minden táján, hanem lesznek olyan területek, amelyek jobban fognak melegedni, s lesznek, amelyek még le is hûlhetnek (további részletek (angolul): a fizikai éghajlat változásának megfigyeléseirõl itt). A második fejezetben arról olvashatsz, hogy milyen éghajlatváltozásokra számíthatunk a következõ 100 évben és melyek az éghajlatváltozás következményei az emberekre, állatokra és növényekre. A harmadik fejezetben arról olvashat, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a változást lelassítsuk.
 

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Ttudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27