espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Hol találom...?
Hogyan használjuk ...?
Rövid összefoglaló
- Éghajlatunk
- Légkör
- Az alsó légkör
- A felső légkör
- Időjárás
- Felhők, Részecskék
- Városok éghajlata
- Az Óceánok
- Az ember alakította éghajlat
- Élelmiszer & Éghajlat
Éghajlat Enciklopédia
Kapcsolat
Oktatói kézikönyv
Rólunk
Linklista
GIFT 2006 / 2007
Newsletter
     

Az alsó légkör

A légkör legalsó része, amit troposzféraként ismerünk, a földfelszíntől az általában látható legmagasabb felhőkig terjed. A légkör ezen részében a levegő egyre hidegebb lesz, ahogy a magasság növekszik. A troposzféra és a következő légköri réteg (sztratoszféra) között található a tropopauza. A tropopauza egyszerűen egy hőmérsékleti minimum a két réteg között, melynek magassága változik a Föld körül. A tropopauza átlagos magassága a sarki területek fölött 8 km, míg a trópusokon 15-18 km.

 

Link to Lower atmosphere

Enciklopédia:
Csatlakozás az
Alsó légkör fejezethez

 

the troposphere - from the Earth's surface to the clouds

1. Életünk a troposzférában játszódik, ami a földfelszínétől a felhők tetejéig tart.
© freefoto.com

temperature profiles

2. Hőmérsékleti profilok a troposzférában és az alsó sztratoszférában, különböző helyeken és időben. A troposzféra ott végződik, ahol a hőmérsékletcsökkenés megáll a magasság növekedésével. Kattints a képre a nagyításhoz! (50 KB)
forrás: átvéve: Harvard University.

 

Vízgőz

Ha meghatározzuk a levegő összetételét, arra a levegőre gondolunk, ami nem tartalmaz vizet. A víz kivételével a levegő összetétele hasonló az egész Földön. A levegőben lévő víz mennyisége nagymértékben változik, és erősen függ a hőmérséklettől. Igazán hideg levegőben 0.1% a víz, míg a nagyon meleg 4%-ot is tartalmazhat. A Déli és Északi Sarkon és a felső troposzférában, ahol nagyon hideg van, a levegő kilogrammonként kevesebb, mint egy gramm vizet tartalmaz. A trópusokon, ahol a levegő meleg, akár 30 gramm vizet is tartalmazhat kilogrammonként. Ez a nagy változatosság nagyon megnehezíti a víz bekapcsolását az éghajlati modellekbe.

 

 

water cycle

3. A vízkörforgás
forrás: US geological survey, Illustration by John M. Evans USGS, Colorado District
A nagyításhoz kattints a képre! (150 K)

Emlékezetünkben kell tartani néhány szabályt, hogy megértsük az alsó légkörben lezajló alapvető folyamatokat:

1) A meleg levegő felemelkedik. Ezért keveredik reggel a levegő, amikor a Nap melegíti a talajt.
2) A víz párolog, és magasabb (= hidegebb) területek felé emelkedik az emelkedő levegővel.
3) A hideg levegő már nem tud annyi vizet felvenni. Így az kicsapódik, és felhőket képez, s elkezdhet esni.
4) A hőmérséklet minimuma a troposzférában fordul elő. A víz és a levegő emelkedése itt megáll. A troposzférában kibocsátott víz és más kémiai anyagok csak nagyon kis része tud átjutni a tropopauzán a sztratoszférába.

Következésképpen: Az időjárás (párolgás, felhőképződés, eső, hó) és az óceánokból, talajról, emberi tevékenységből származó kémiai folyamatok döntő része a troposzférában zajlik le.

 

Az üvegházhatás és a globális felmelegedés

Az élet a Földön nem lenne lehetséges természetes üvegházhatás nélkül. Üvegházgázok nélkül a Föld körülbelül 33°C fokkal lenne hidegebb. Az átlaghőmérséklet -18°C lenne a 15°C helyett. A vízgőz és a széndioxid a legfontosabb üvegházgázok. A vízgőz a természetes üvegházhatás körülbelül 60%-áért felelős, a széndioxid pedig 20%-áért. Az üvegházgázok elnyelik a Föld által kibocsátott hő egy részét, és a földfelszín közelében tartják. A következő kép azt mutatja, hogy mi irányítja a ’központi fűtést’ a bolygónkon.

 

radiation and Earth's warming

4. A Föld sugárzási és energiarendszere
szerző: Elmar Uherek

(1) A Nap lényegében minden energia forrása, ami eléri a Földet.
(2) A napfény a Föld teljes felszínét éri.
(3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflexió). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó, kiváló visszaverők.
(4) A reflexió nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik.
(5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is.A sugárzás felszín által elnyelt része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással.
(6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás).
(7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatodból tudod, hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőzfázisba kerüljön (vízgőz a levegőben).
(8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez csak egy kis hányada.
(9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik a Föld kisugárzását, és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró.
(10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a földfelszín infravörös sugárzását. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják.

Mely gázok az üvegházgázok, és mit okoz a megnövekedett üvegházhatás?

 

greenhouse gases

5. A különböző üvegházgázok hozzájárulása az ember által okozott üvegházhatáshoz.
forrás: adatok: IPCC TAR, diagram: Elmar Uherek
A nagyításhoz, kattints a képre! (50 K)

 

A legfontosabb üvegházgázokat az ember befolyásolja:

- széndioxid (CO2) főleg szerves üzemanyagok égéséből származik.
- metánt (CH4) tehenek, birkák és más kérődzők bocsátják ki, valamint rizsmezők, szemétlerakók, és olajrétegek.
- halogénezett szénhidrogéneket (CFC-k) hűtőrendszerekben, mint hűtőközeg, valamint habokban és tisztítóanyagként alkalmazzák.
- troposzférikus ózon (O3) főleg az iparból és a közlekedésből származik.
- dinitrogén oxid (N2O) a talajokban folyó mikrobiológiai tevékenység során képződik. A kibocsátás növekszik, ha a talajt trágyázzák.

 

Kémia

Számos vegyi reakció zajlik le a troposzférában. A vegyületek számos forrásból származnak, beleértve a növényeket, ipart, járműveket és az óceánokat. Közel minden szerves (szén alapú) összetevő a légkörben kölcsönhatásba lép a következők valamelyikével. Ezek a fő légköri oxidánsok, ezek tisztítják meg a légkört a káros vegyületektől.

  • A hidroxil gyök - OH
  • a nitrát gyök - NO3
  • és az ózon - O3.

 

A hidroxil gyökök a napsugárzás hatásaként alakulnak ki, nagyon reaktívak, így nem léteznek túl sokáig a légkörben. Mivel szinte majdnem minden más vegyi anyaggal reagálnak, úgy is hívják őket, hogy a légkör mosószerei. A nitrát gyökök a sötétben alakulnak ki, és felbomlanak a napfény hatására. Ezek ennek következtében éjszaka tisztítják a légkört. Azért, hogy ezek az anyagok és az ózon létrejöhessen, a következő ’összetevőkre’ van szükség: oxigén, napfény és nitrogén oxidok, nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2). Ezt a két összetevő együttesen NOx-ként ismert. 

 

OH detergent of the atmosphere

6. OH – a légkör mosószere

Ózon szmog

Ózon szmog események alatt a troposzférában, magas koncentrációban alakulhat ki ózon. Mivel az ózon káros az emberek egészségére és a növényekre, számos tanulmány vizsgálja, hogy hogyan is képződik.

 

formation of ozone smog

7. Az ózon szmog képződésének kialakulása
szerző: Elmar Uherek – Kattints a képre a nagyításhoz! (100 K)

Nézd meg az Éghajlati Enciklopédia ALSÓ LÉGKÖR fejezetét, ahol részletesebben olvashatsz az üvegházhatásról, a troposzférikus ózonról és más témákról, beleértve a növényzet tűzeseteit.

 

Az oldalról:
szerző: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-06-10

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 07.01.2005 11:33:51 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013