Városok éghajlata

A világ növekvõ népessége egyre inkább a városi területekre koncentrálódik. A városi és iparosodott területeket a felszíntulajdonságok erõs változásával jellemezhetjük. A természetes felszínek (rétek, erdõk, mezõk) átváltoznak kõ vagy beton felszínekké. Ez befolyásolja a hõ- és vízmérleget, a lefolyást, és különbségeket okoz a hõmérsékletben, csapadékban és a felhõborítottságban. A magas, éles sarkokkal rendelkezõ épületek megváltoztatják a szél irányát a vidéki területekhez képest.

Városi hõszigetek

A városban, a kibocsátás nagysága, az imissziók és további antropogén hõszolgáltatás különbözik a lakatlan területekétõl. Gondoljunk csak a háztartásokra, fûtésre, világításra, az ipar és jármûvek tömegére. Ezért a városi klímát, mint egy speciális klímatípust kell tárgyalnunk, és ezt meg is tesszük ebben a különálló fejezetben. A nagyvárosok helyi skálán sokkal több energiát bocsátanak ki, mint a környezõ területek. Így városi hõszigetnek nevezzük õket. Azonban, korábbi feltételezésekkel ellentétben, a tudósok többsége nem gondolja, hogy a nagyvárosok erõs perturbációkat okoznak a földi éghajlatban.

A városi hõsziget hozzájárulása az elmúlt évszázad 0,4- 0,8 °C hõmérséklet-emelkedéséhez, becslés alapján, nem több, mint 0.05°C. Különösen a minimum hõmérsékletek magasabbak, mint a vidéki területeken, ami a napi maximum és minimum különbségének csökkenéséhez vezet. Ámbár a városok éghajlata nem egy nagy tényezõ a Föld hõegyensúlyában, de nagyon fontos számunkra, mert a legtöbb ember a városokban él, vagy dolgozik, és a nap folyamán számos órát tölt a városi klímában. Gondolj a szobádban uralkodó feltételekre és a légszennyezésre!

A fenti képeken elmagyarázzuk a város éghajlatának speciális jellemzõit. A fûtésnek, termelési folyamatoknak, légkondicionálóknak és más forrásoknak köszönhetõen hõ termelõdik a városban. Továbbá, a városi felszínek jelentõs része több napsugárzást nyel el, mint egy átlagos táj. Az albedó (visszavert napfény) alacsony, mint ahogyan a 4. ábra mutatja. Városok jobban tárolják a hõt, mert a természetes hûtési folyamatok nem mûködnek. Víz evaporációja (ami energiát igényel) hûti a növényzetet. A városokban azonban a felszín fedett. A víz gyorsan eltûnik a csatornákban, és a hûtõhatás alacsony.

Levegõszennyezés

A városok sokféle szerves (benzol, oldószerek, aromás szénhidrogének stb.) és szervetlen vegyületeket bocsátanak ki. Amíg számos szerves összetevõ rákkeltõ és veszélyes az emberi egészségre, másrészrõl globálisan nem terhelik a természetet. A szerves kibocsátás fõként a növénytakaróból érkezik. A városi légszennyezés legnagyobb problémája, nagyobb éghajlati hatással, a szervetlen kibocsátás:
a) magas kéndioxid kibocsátás
b) magas nitrogén-oxid kibocsátás
c) bizonyos aeroszol osztályok helyi koncentrációja (globálisan a sivatagi por hozza létre a legtöbb aeroszolt)
d) bizonyos vegyületek kibocsátása, amelyek megzavarják a természetes körfolyamatokat, mint ahogy a CFC-k teszik.

Savasodás és a savas esõk

A kéndioxid kibocsátás az iparból és elsõsorban az erõmûvekbõl származik (az energiatermelés miatti szénégetésbõl). Manapság ez a kibocsátás már nem a legfontosabb Európában. A kéndioxid kibocsátás drasztikusan csökkent a gazdasági válságoknak és a volt kommunista országok alacsonyabb szintû termelésének köszönhetõen, illetve a modern szûrõk alkalmazása miatt. De a probléma növekszik Délkelet-Ázsiában. Még nem hozták helyre azokat a nehezen javítható károkat az erdõkben, amiket a talajok savasodása okoz.

A levegõ savasodása és a savas esõk a következményei a légköri kén oxidációs folyamatának, ami kénsavhoz vezet. Továbbá a nitrogén oxidból salétromsav keletkezik. A savas esõk által okozott károk jól láthatóak az erdõkben, de az épületeken és más városi anyagokon is (lenti kép).

Várostervezés

Régebbi idõkben a városok úgy növekedtek, hogy nem foglalkoztak a környezettel. Ma már sokkal többet tudunk a különbözõ hõegyensúlyokról, a vízlefolyásról, és a beépített területek hátrányairól, valamint a városi áramlatokról. Ha egy modern városban egy új negyedet terveznek, ezeket a tényezõket is figyelembe veszik. A magas épületeket gyakran tesztelik szélcsatornában, és a modern házakat energiatakarékos burkolattal lehet megépíteni. Az ilyen technikák még mindig drágák, de meghatározhatják a jövõ városait.

Látogasd meg az Enciklopédiában a VÁROSOK ÉGHAJLATA fejezetet, ahol részletesebben olvashatsz a légszennyezésrõl, a városi klíma speciális körülményeirõl, az energiaegyensúlyáról, és a fejlõdésérõl, illetve a savas esõk veszélyeirõl.

Az oldalról:

szerzõ: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-06-11