espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Hol találom...?
Hogyan használjuk ...?
Rövid összefoglaló
- Éghajlatunk
- Légkör
- Az alsó légkör
- A felső légkör
- Időjárás
- Felhők, Részecskék
- Városok éghajlata
- Az Óceánok
- Az ember alakította éghajlat
- Élelmiszer & Éghajlat
Éghajlat Enciklopédia
Kapcsolat
Oktatói kézikönyv
Rólunk
Linklista
GIFT 2006 / 2007
Newsletter
     

Az óceánok

A Föld felszínének körülbelül 71%-át víz borítja, az összes kontinens együttesen kevesebb, mint egyharmadát alkotja a felszínnek. Következésképpen az óceánoknak rendkívüli fontosságuk van az éghajlatunkban.

Az óceánok kulcsszerepe:

a) Elnyelik és visszasugározzák a napfényt.
b) Tárolják a hőt.
c) Szállítják a tárolt hőt.
d) Jelentős változásokat okoznak az éghajlati rendszerben.
e) A légköri vízgőz fő forrásai.
f) Gázcserét (pl. CO2) folytat a légkörrel.

 

Link Oceans

Csatlakozás az Éghajlati Enciklopédia Óceánok fejezetéhez

 

Óceánok mint fényelnyelők, és hőtartályok

Mivel a Föld minden energiát a Napból kap, nagyon fontos az éghajlatunknak, hogy mi történik a sugárzással. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy megvakulunk a hótól. A jég és a hó a napfény nagy részét visszaveri, és ezek világos (fehér) színűek. Fekete anyaggal letakarva az autónkat, tudjuk, hogy nyáron meglehetősen forróvá válhat. Elnyeli a sugárzást, és sötétnek érzékeljük, esetleg feketének. Ha az űrből tekintünk a Földre, ugyanezt a jelenséget láthatjuk.

 

1. Az óceánok kormányzó tényezői az éghajlati rendszerünknek © freefoto.com

 

Earth from space

2. Föld az űrből
forrás: NASA

 

A sarkok jégsapkái fehér színűek [3] és a nagy sivatagok is [2] világosak. Az óceánok és az esőerdők [1] sötétek. Az óceánok a napfénynek csak körülbelül 6%-át verik vissza. Ha figyelembe veszed, hogy globális átlagban a visszaverődés 30 %-os (a Föld globális albedója), akkor világossá válik, hogy a Napból érkező sugárzás legtöbbjét az óceánok nyelik el.Ha májusban, vagy szeptemberben elmész a Földközi-tengerhez, akkor nagyon kellemes meleg napokat tapasztalhatsz, 24 - 28 °C hőmérséklettel. Azonban ha fürödni mész, májusban a tenger még mindig hideg a hosszú tél után, míg szeptemberben meleg és kellemes a fürdés. Következtetés: Annak ellenére, hogy a levegő hőmérséklete ugyanaz, a tenger a hőmérsékletét sokkal lassabban változtatja, mint a szárazföld. Az óceánok nagy hőtárolók.

 

Az óceáni áramlatok befolyásolják a helyi klímát

Ugyanazon földrajzi szélességű helyet hasonló módon ér a Napból érkező besugárzás. De ez nem azt jelenti, hogy az éghajlat is hasonló, mert a szárazföld több-kevesebb hőt kaphat az óceán hőszállításától függően. Moszkva, akárcsak Hamburg, az 53. és az 56. szélesség között található. Azonban Moszkvában a telek sokkal hidegebbek, mint Hamburgban. Az amerikai kontinens keleti részén alig találsz nagy településeket, mert ezek a területek túl hidegek. Chicagóban, Torontóban és Montrealban a 42. és 46. szélesség között hóviharos, hideg telek fordulnak elő, sok hóval. Európában ezen a szélességen olyan városokat találsz, mint Barcelona, Nizza és Róma, ahol nagyon ritkán fordul elő egyáltalában a hó.

ocean circulation

3. A globális óceáni cirkuláció
A meleg és hideg óceáni áramlatok nagy víztömegeket szállítanak a Föld körül, úgy a felszínen, mint az óceán mélyebb rétegeiben. A kép a legfontosabb áramlatokat mutatja.
forrás: átvéve: W.Broecker (by E.Maier-Reimer) - MPI Hamburg
A nagyításhoz kattints a képre! (50 K)

Európa enyhe éghajlatát a Golf-áramlásnak köszönheti, egy óceáni áramlatnak, ami a Mexikói-öbölből meleg vizet szállít Európába. Ugyanakkor az új-fundlandi áramlás a sarki területekről szállít hideg vizet Észak-Amerika keleti partvidékéhez. Ilyen módon az óceán meghatározza a helyi éghajlatot.

 

remineralisation

4. A fitoplanktonok révén történő CO2 felvétel és a CO2 baktériumok révén történő felszabadítása a remineralizáció során, egy olyan körfolyamatot alkot, ami CO2 tározáshoz vezet, ha a baktérium a mély tengerekbe süllyed.
vázlat: Lucinda Spokes

 

Széndioxid felvétele

Sokkal több széndioxid lenne a légkörben, ha az óceánok nem nyelnék el az ember által termelt mennyiség egyharmadát. A széndioxid könnyedén feloldódik a vízben, mert a víz egy dipol molekula, és a karbonáttal is reakcióba lép, hidrogén-karbonátot hozva létre. Továbbá a fitoplanktonok, ezek a kis növények, amelyek hatalmas számban élnek az óceánokban, életciklusuk folyamán felveszik a széndioxidot. A CO2 egy része felszabadul, amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, és a baktériumok elfogyasztják őket. Ezt a folyamatot remineralizációnak nevezzük. Amíg a fotoszintézis biomassza kialakulásához vezet, a remineralizáció ennek a lebomlásához vezet. Néha a baktériumok a tenger mélyebb rétegeibe süllyednek, és a remineralizáció ott játszódik le. Itt a szén karbonát üledékek formájában évszázadokon keresztül tud eltározódni.

 

Phytoplankton

5. Fitoplankton: Phaeocystis globosa
© Wim van Egmond

 

A fitoplanktonok szerepe

A fitoplanktonok (algák) óceánban betöltött fontos szerepét gyakran alábecsülik. Nemcsak a CO2-t veszik fel. Ha túl sok tápanyagot juttatunk a tengerbe, különösen nitrátot és foszfátot a partmenti területeken, ahol sok ember él, eutrofizációt okozhatunk (túl-trágyázás).
Fitoplankton áradat alakul ki. Ha a baktériumok megeszik őket, akkor oxigént is elfogyasztják, és minél több fitoplankton volt a tengerben, annál több oxigén hiányzik. A halak is elpusztulhatnak. A fitoplanktonok a légkörbe is bocsátanak ki gázokat. Egyik közülük a dimetil-szulfid, a DMS. Ezek oxidációja szulfát-részecskékhez majd a szulfát részecskék pedig az óceán feletti felhőképződéshez vezetnek. Az óceánok fejezetben látni fogod, hogy még több, az éghajlati rendszer számára fontos gázt termelnek a növények a tengerben.

 

Tengerszint emelkedés

Amikor az éghajlatváltozást és az óceánokat említjük, gyakran gondolunk a tengerszint emelkedésre. Aggódunk, hogy a szárazföld nagy területei víz alá kerülhetnek. Jelenlegi becslések azt mondják, hogy a következő évszázadban a tenger szintje kevesebb, mint 1 métert fog emelkedni. Ez Európában csak néhány helyen jelent veszélyt, de például Banglades nagy része víz alá kerülne, ami több millió embert érintene. A korallzátonyok gazdag növény- és állatvilága is elpusztulna. Gyakran úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés okozta sarki jégsapkák elolvadása a tengerszint emelkedés fő oka. Ez nem igaz. A melegedő levegő vezet az óceán melegedéséhez, és a meleg víz térfogata nagyobb. Ez a térfogat növekedés a vízszintemelkedés a fő okozója. de ehhez még a szárazföldi gleccserek olvadása is hozzájárul, nemcsak a sarki jég olvadása. Különösen, mert az antarktiszi jég nem fog elolvadni ilyen hamar.

 

sea level rise Bangladesh

6. Banglades a tengerszint emelkedés révén az egyik leginkább veszélyeztetett ország. A metszet az elárasztott terület méretét mutatja, ha a vízszint a jelenleginél 1.5 m-rel magasabb.
forrás: UNEP GRID
http://www.grida.no/climate/vital/33.htm
A nagyításhoz kattints a képre! (40 K)

 

Az Éghajlati Enciklopédiában az ÓCEÁNOK fejezetben megmagyarázzuk, hogy a víz tulajdonságai és a nagy óceáni áramlatok hogyan határozzák meg a regionális időjárást bolygónkon, a tengeri fitoplanktonok milyen szerepet töltenek be a légkörrel való a gázcserében, és milyen hatások történnek az óceánban, amik megváltoztathatják éghajlati rendszerünket.

 

Az oldalról:
szerző: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-06-11

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 07.01.2005 11:36:45 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013