Élelmiszer & Éghajlat

Földünkön egyrészt az általában növekvõ népesség és a növekedés kiegyensúlyozatlansága az egyes országok között, másrészt ezek növekvõ gazdasági különbségek a mezõgazdaság fõ kihívásai. Ez a kihívás rosszabbodik, abban az esetben, ha változik az éghajlat.

rizs - búza - bab - manióka – egyre több ember élelmiszere

Növekvõ népesség és társadalmi kiegyensúlyozatlanság

Több mint 8000 év óta az emberek falvakban és városokban telepednek le, és mûvelik földjeiket. Az elmúlt 500 év alatt azonban a Föld népessége robbanásszerû növekedésnek indult. Becslések alapján 1500-ban körülbelül 0.5 milliárd ember élt a földön. 1930-ban ez a szám 2 milliárd volt, 2000-ben ez körülbelül 6 milliárd volt, és 2050 után azt várjuk, hogy a népesség csúcsértéke körülbelül 9-10 milliárd lesz. Nemcsak az energiaigény fog jelentõsen növekedni, hanem az élelmiszerigény is.

Általánosan kijelenthetjük, hogy a bolygónk még el tud látni ennyi embert, és senkinek sem kell éhségtõl szenvednie, ha korrekt kereskedést és az ismert termesztési folyamatokat optimális módon alkalmaznák. Azonban a valóságban néhány helyen az emberek a sivatagban felépített golfpálya gyepét öntözik, míg más területeken az emberek több órát állnak sorban a falu kútjánál, azért, hogy néhány liter vizet kapjanak a vödörbe, és megfõzzhessék szegényes ételüket. Természetesen, a világ néhány részén az éghajlati feltételek hátrányosak a mezõgazdaságnak. De a fõ oka a kiegyensúlyozatlanságnak egyrészt az, hogy a gazdasági rendszerek kivételeznek a gazdagokkal, és növelik azok gazdagságát, másrészt számos szegény országban politikai instabilitás uralkodik vagy rossz az irányítás és sok a háborús helyzet.

Azonban a gazdag országoknak számos esetben volna technikai eszköze és ereje, hogy megváltoztassa ezt a helyzetet. Általában nem az a kiváltságosok érdeke, hogy feladják személyes elõnyüket azért, hogy elõsegítsék a nem kiváltságosok fejlõdését.

3. A térkép azt mutatja, hogy hogyan változhat meg a csapadék Európa fölött a következõ évszázadban. Sok területen a tél (bal oldali kép) nedvesebbé válik, és a nyár (jobb oldali kép) szárazabbá. A kép egy modell eredmény és ennek következtében bizonytalanságokkal terhelt.
forrás: Sweclim/Naturvardsverket 

Soha ne változtass meg egy mûködõ rendszert...

A világ majdnem minden részén a gazdák alkalmazkodtak az adott éghajlati feltételekhez. A változás mindig új beruházást jelent. Az éghajlatváltozás egy olyan helyzethez vezet, amikor a mezõgazdasági gazdálkodás átlagos feltételei globális skálán rosszabbak lesznek. Habár magasabb hõmérséklet és a növekvõ széndioxid szint nem szükségszerûen hátrányos a termesztésnél, az elõrejelzett szélsõséges idõjárási események (viharok, árvizek és aszályok) növekedése probléma. Míg egyes területeken elõny származik a magas hõmérsékletbõl, különösen ott, ahol eddig nagyon rövid volt a vegetációs idõszak, másokat viszont károsan érint. Európában például az északi területeknek, Skandináviának és Oroszországnak lehet elõnyös, akkor, ha nem pusztítanak nagy árvizek, míg a Földközi tenger melletti országok valószínûleg még több aszálytól fognak szenvedni.

A klímaváltozás elõnyei és hátrányai

Az elõnyös hatásoknak okai:

• A CO2 elõnyös fiziológiai hatása a növényi növekedésre a fotoszintézis emelkedésén keresztül.
• A magasabb szélességeken hosszabb tenyészidõszak a magasabb középhõmérsékletnek köszönhetõen.

Okai a káros hatásoknak:

• Túl gyors növekedés a magas hõmérséklet miatt, túl rövid fejlõdési idõszak.
• A rendelkezésre álló víz csökkenése a növekvõ párolgás miatt.
• Rövid (hûvös) stimulációs idõ a virágzás kialakulásához.

Adaptációs sikerek

Minden változás azoknak kedvezõ, akik kevésbé specializálódtak és gyorsan tudnak alkalmazkodni. Vírusok és baktériumok rövid életciklusukkal könnyen tudnak alkalmazkodni. Egy erdõnek azonban évtizedekre van szüksége, hogy néhány kilométerrel északabbra haladjon. A fajok lakóhelyének eltolódása azt jelenti a gazdáknak, hogy meg kell változtatniuk gazdálkodási módszereiket és valószínûleg új betegségekkel, gyomokkal, rovarokkal kell megbirkózni. Nemcsak a fajok, hanem a gazdák is jobb helyzetben vannak, ha gyorsan tudnak alkalmazkodni. Azok, akiknek a legjobb technikai eszközük, megfelelõ tudásuk és elegendõ pénzügyi forrásuk van arra, hogy teszteljék az új módszereket, kevésbé fognak a változásoktól szenvedni, mint a többiek.

Azok, akiknek nincsen hozzáférése az öntözéshez, hagyományos módon dolgoznak generációkon keresztül a kis földjükön, ami alig terem annyit, amennyi az élethez szükséges és hogy következõ évre megvegyék a vetõmagot, éhezni fognak, vagy abba kell hagyniuk a gazdálkodást, ha mások nem támogatják õket. Sikeres mezõgazdaság még inkább az alkalmazkodásnak, a jó managementnek, a technikai felszereltségnek és a korai figyelmeztetõ rendszer alkalmazásának kérdésévé válik. A szegények ismét jobban fognak szenvedni, mint a gazdagok. Ha nem tesznek intézkedéseket a növekvõ társadalmi egyenlõtlenség csökkentésére, az könnyen fenyegetheti a békét a világban.

Konkrét példákat és további információt találsz a mezõgazdaságról, élelmezésrõl és az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól az ÉLELMISZER & ÉGHAJLAT oldalakon az enciklopédiában.

Az oldalról:

szerzõ: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-06-11