espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Hol találom...?
Hogyan használjuk ...?
Rövid összefoglaló
- Éghajlatunk
- Légkör
- Az alsó légkör
- A felső légkör
- Időjárás
- Felhők, Részecskék
- Városok éghajlata
- Az Óceánok
- Az ember alakította éghajlat
- Élelmiszer & Éghajlat
Éghajlat Enciklopédia
Kapcsolat
Oktatói kézikönyv
Rólunk
Linklista
GIFT 2006 / 2007
Newsletter
     

Felhők & Részecskék

A Föld átlagos felhőborítottsága 60 százalék körül van. Akkor figyelünk felé rájuk leginkább, amikor esik az eső. De a felhők 90 %-ból nem hull eső. A felhők nagyon fontos szerepet játszanak a Föld energiaháztartásában. A Napból érkező sugárzás egy részét képesek visszaverni, így ez a visszavert hő már nem melegíti a Földet. De képesek elnyelni a Földről érkező hősugárzást, és így a levegőt melegítik. Ebben az esetben úgy viselkednek, mint egy üvegházgáz.

 

Link to Encyclopaedia topic cloud & particles

Enciklopédia
Csatolás a
Felhők & Részecskék fejezethez

cloud types

1. Különböző troposzférikus felhők. St: stratus, Sc: stratocumulus, Nb: nimbostratus; Ac: altocumulus, As: altostratus; Ci: cirrus, Cs: cirrostratus, Cc: cirrocumulus; Cu: cumulus, Cb: cumulonimbus.
szerző: J. Gourdeau. A nagyításhoz kattints a képre! (75 K).

 

Felhőtípusok és képződésük

A sztratoszférikus jégfelhőkön kívül, amelyeket csak ritkán figyelhetünk meg, és általában csak a sarki területeken, minden felhő a troposzférában a földfelszín és 15 km magasság között képződik. Latin neveket adunk a felhőknek, az alakjuktól és a magasságuktól függően. Néhány felhőtípus gyakran esőt okoz, míg mások, például a magas felhők, szinte soha.

A felhők vízcseppeket vagy kicsi jégrészecskéket tartalmaznak, ha a környező levegő hidegebb, mint 0°C. A cseppek egy, kondenzációnak nevezett folyamatban képződnek. Ez akkor történik, ha a levegőben vízgőzként jelenlevő vízmolekulák koncentrációja túl magassá válik. Azt mondjuk, hogy a levegő telített vízzel és nem tud több nedvességet megtartani.

 

Részecskék / Aeroszolok

Minden folyékony és szilárd részecskét a levegőben, ami nem tartalmaz vizet aeroszolnak (levegőben oldott anyagnak) nevezünk.
Az ilyen aeroszolok lehet a talajról származó por. Csak gondolj a Szaharában lévő nagy homokviharokra. Por biztosan képződik a városainkban is, például a korom az iparból és az autókból származik. Az óceán fölött lévő tiszta levegőben lévő részecskék tengeri sót tartalmazhatnak (tengeri só aeroszolok). A permet, amit a hullámverés okoz, elpárolog a levegőben, és a sótartalma részecskék formájában a levegőben aeroszolként lebeg tovább. Mielőtt még elérnéd a tengerpartot, már messziről az ajkaidon érezheted a tenger ízét.

 

particles in the air

2. A tenger feletti troposzférából származó ásványi por. © 1999, The National Academy of Sciences

 

Gombák spórája, baktériumok, pollenek, biológiai bomlás termékei … mindezeket nevezhetjük aeroszoloknak, és egyes részecskék mérete lehet 100 µm, vagy akár több is. Másrészt a méretskála másik végén az aeroszolok lehetnek néhány molekulából álló, úgy nevezett molekula clusterek. A modern részecskemérés lehetővé teszi még a 3 nm-es részecskék megfigyelését is (azaz milliméter 3 milliomod részét). Tipikusan ilyenek a kénsav aeroszolok, vagy más kicsi szerves aeroszolok, amelyek kémiai reakciók révén a levegőben képződnek.
Hasonlóan a légkörben lévő többi összetevőhöz, az aeroszolok nemcsak képződnek, hanem el is távoznak a légkörből.

 

Vegetationsfeuer Elfenbeinküste

3. Az erdőtüzek is aeroszol források
Itt egy Elefántcsontparton pusztító tűz látható
forrás: Fire Globe Network

dust and clouds from space

4. Aeroszolok transzportja: szennyezés örvénylik az Atlanti óceán fölött, Franciaország nyugati partja közelében (alul balra).
forrás: NASA. A nagyításhoz kattints a képre! (68K)

 

Egy lehetséges mód a száraz ülepedés, ami egy egyszerű folyamata a légkörből való kikerülésnek, köszönhetően a gravitációnak és a felületekhez való tapadásnak. Másik mód, amikor esik és a részecskék kimosódnak, az esőcseppek révén visszakerülnek a talajra. A felszínhez közeli aeroszolok (< 1,5 km) fél és kettő nap között maradnak a levegőben. A magasság növekedésével a tartózkodási idő is megnő. Azok az aeroszolok, amelyek a sztratoszférába vulkánkitörések alatt kerülnek akár 1-2 évig maradhatnak a légkörben. Akárcsak a felhőknek, a részecskéknek is hatásuk van mind a napfényre, ami a légkörön áthaladva eléri a Földet, mind a Földről származó hősugárzásra. A részecskék csökkenthetik a légkör áteresztőképességét.

 

A vízciklus

Az óceánokban tárolt 1.4 milliárd km3 vizet összehasonlítva a légkörben lévő, mindössze 12.900 km3 –nyi vízzel (körülbelül 0.001%-a a Föld vízforrásainak), ez utóbbi elhanyagolhatónak tűnik. Azonban az éghajlati rendszernek fontos. Előszöris, a víz a levegőben egy folytonos mozgásban lévő anyag. Körülbelül 500.000 km3 halad át minden évben a légkörben evaporáció, kondenzáció, eső és hó révén. A légköri mennyiség évente 40-szer cserélődik ki. Másrészt, csak a légkörben lévő víz a teljes vízmennyiség azon része, amely nagyban befolyásolja a Földre érkező, vagy az űr felé haladó sugárzást. Ha a víz mennyisége a légkörben a globális melegedésnek köszönhetően magasabb lesz, és átlagosan több felhőnk lesz, akkor ennek erős befolyása lesz Földünk energiaegyensúlyára.

 

The water cycle

5. A globális vízkörforgás
forrás: US Global Change Research Programme
A nagyításhoz kattints a képre! (95 K)

 

different albedos

6. Képzeletbeli hőmérsékletek, ha a Föld eltérő albedójú, különböző felszínekkel lenne befedve. Minél magasabb az albedó (= a visszavert napsugárzás aránya), annál hidegebb a Föld. szerző: J. Gourdeau.

 

Felhők hatása az éghajlati rendszerben

Ha a felhők teteje fehér, visszasugározzák a sugárzást, mint a hó és a jég. De a légkört melegen is tartják, mert hasonlóan az üvegházgázokhoz, a hősugárzást abszorbeálják. Mindkét hatás befolyásolja az átlaghőmérsékletet a Földön, pozitív vagy negatív irányban. Földünk átlaghőmérséklete 15°C. Baloldalon láthatod, hogy milyen lenne a hőmérséklet, ha az egész Föld hóval, sivataggal, mezőgazdasági területtel és erdővel, vagy óceánnal lenne beborítva. Elképzelheted, hogy 10 %-kal több hófehér felhőnek milyen erős hatása lenne. Azonban a felhők nem mindig fehérek, és néhány felhő üvegházhatása képes még a megnövekedett napsugárzás reflekciónál is nagyobb hatást kifejteni (= megnövekedett albedó).

 

albedos of different clouds

7. Különböző felhőknek más és más az albedójuk. A legkisebb az albedója a víznek, mintegy 8 %. szerző: J. Gourdeau

Ahogyan látjuk, a felhőknek nagyon különböző tulajdonságaik vannak, amik továbbá a légkörben lévő részecskék tulajdonságaitól is függnek. Ez teszi nagyon nehézzé, hogy előre lássuk, mi történik akkor, ha a globális felmelegedés magasabb vízgőztartalomhoz vezet a légkörben, és ennek következtében több felhő képződik.

Látogasd meg a FELHŐK & RÉSZECSKÉK fejezetet az Éghajlati Enciklopédiában, ahol erről a témáról többet olvashatsz.

 

Az oldalról:
szerző: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
utolsó módosítás: 2004-06-11

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 07.01.2005 11:35:22 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013